"A hangváltozásokról Nádasdy ezt állítja:

nem függ semmitől, nem tükrözi a kultúra változásait vagy a nép sorsát, hanem saját belső törvényeit követi

Ez az összehasonlító történeti nyelvészet generális problémája. Semmi nem támasztja alá, hogy egy nyelv a belső törvényei szerint magától hangváltozásokon essen át. Kizárólag nyelvészi prekoncepció, amit a szóhasonlítással előállított nyelvcsaládokban figyeltek meg, de soha nem magyarázta meg senki, hogy mitől változnak a nyelven belül az egyes hangok. Ezzel szemben a valóban megfigyelhető, az európai nyelvek írott történetéből ismert folyamat az, hogy a nagy hangváltozások akkor következnek be, amikor a nyelvet külső hatások érik."

 

Harmadik utas megközelítés:

 

Akkor változnak meg egyes hangok, amikor a szókincs bővülés indokolttá teszi. Egyszerűen sokasodnak a fogalmak, ez pedig kényszerítő hatással van a nyelvre, hogy új, de hasonló hangokkal jelöljön azonos tövekből új szavakat. Tehát amikor már a különféle képzőkkel kimerültek a lehetőségek, akkor megváltozik a tő kiejtése. Vagy pusztán csak nyelvjárásilag különböző szavak kaptak árnyaltabb jelentést. És még az is megeshet, hogy a nyelv logikája indokolja a hangváltást pl. hangutánzó szavaknál Koppan-Csappan / kapkodó-csapkodó / ka(la)pál-csépel. Rokon jelenségek különböző árnyalatait eleve más-más  hangokkal jelölhették. Nincs semmi hangfejlődés, hanem egyszerre voltak - vannak jelen ezek. Láthatjuk, számtalan indok számításba jöhet, minek is preferálnánk egyet általánosan?

 

pl.: túr, tűr, dúr, gyűr, gyűr, gyűrű, gurul, görget, görbed, gerebél,

 

Amikor az azonos gyökök között elhomályosodik az őket összekötő alap jelentés, megváltozhatnak a segédhangzók:

 

MA - gyök esetében a ma/me  alakváltozatoknak, - a kiterjedéssel, vagy a mozgást jelentő ősgyök középhez való viszonyához  köze, csak úgy mint a megynek, vagy a mezsgyének.

 

középhez való viszonyban állnak a képzett szavak:

 

 

(meder) mély /mag  /magos - meredély / mered(ek)

 

magas / madár

 

mar (mer) - maradék - marad

 

magam, mi / más

 

meg - még - mellé

 

megy / mozog - mozdít

 

mezsgye - mező - mezít(elen)

 

---

 

mély - magas: vertikális irányokban hajló mozgás (pl. madár) - és/vagy határolás (pl. medence)

mag: gömb alakban hajló mozgás  - és/vagy határolás (a közép fogalma egyben)

mező (mez): kör síkjában terjedő mozgás - és/vagy határolás

mezsgye: kör alakja mentén haladó mozgás - és/vagy határolás

 

Ami pedig mozgással közrefog valamit (a közép fogalmához igazodva), az egyben el is választ valamitől, tehát a kettős értelem releváns.