Mezőföldi 2 Creative Commons License 2021.06.12 -1 0 14

  

Sok minden nem igaz a topiknyitó gondolatai közül.

 

 Mondjuk az emberek többsége nem   200 -300 nm -en lakik és ennek nem ellen oldala egy   18 nm -es egérluk.  ja hogy a sajtója igyekszik hangulatot generálni- lehet de akkor sem igaz. mint ahogy a kemping is divatos, de csak rövid időre.

 Nézzük mi a baj a nagy házakkal. Hát csak télen a kifűtése, de az okos ember télire  leszakaszolja a házát. nem a  2 -300 nm -est, de néha még a 95 - 110 nm -est is. Aztán nyáron élvezi a tág teret.

 vannak viszont élethelyzetek és  nagy tájak amikor a népességnek mozognia kell.   Így alakult ki a nomád életmód.

 Nagyon egyszerűen  egy bizonyos helyen kevés a növényzet.. konkrétan a fű, az állatokat tovább kell hajtani és a gazda a családjával követi.

 vannak a sivatagi nomádok.. a szárazság miatt kevés a fű és vannak a tundrai nomádok. ott a hideg miatt kevés a fű... tehát mozogni kell.

 Mind a két helyre jellemző a nagyon gyér népesség.

 A tundrai nomádok  rénszarvasbőrből építenek sátrakat. Jellemzőjük, hogy max    25 nm -esek vagy kevesek, Gyorsan építhetők és bonthatók  ...  3 - néha  4 szánra felrakhatók. Hogy milyen az élet benne , ki kell próbálni. Az ember kibír  2 - 3 napot tisztálkodás nélkül, ha úgy hozza a sors többet is, de hogy jó lenne , hát az egy hazugság.

 Ja és azon a 20 nm -en nem ketten,  hanem egy család lakik   4 -5 fővel.

 

 Ha van az embernek pénze akkor  már nem kíván egérlukba lakni... akármilyen csicsás is az.

 Ha meg mozogni kell... hát arra kitalálták a fizető szálláshelyeket... a szállodákat... panziókat... az ágybérleteket.

 A kemping romatikáját aki szereti,  az is bérel  egy telepített kempingben helyet.

 

 Mondjuk a nyomorultul kicsi teret  a csicsásággal próbálja ellensúlyozni a feltévő.