Mesz:
nyíl – ‘íjról kilőtt hegyes vessző’; ‘ennek stilizált rajza mint iránymutató jel’. Származékai: nyilas, nyilaz. Ősi örökség az uráli korból: vogul njél, zürjén njil, mordvin nal, finn nuoli, szamojéd nié (‘nyíl’). Lásd még nyilallik.
nyit – ‘kitár, feltár ‹csukott vagy lezárt teret›’; ‘kezd, indít’: boltot nyit, vitát nyit; ‘‹növény› virágozni kezd’. Származékok és kapcsolt szavak: nyitó, nyitás, nyittat, nyitány, nyitja; nyílik, nyílás, nyilatkozik, nyilatkozat, (ki)nyilatkoztat, (ki)nyilatkoztatás. Ismeretlen eredetű szócsalád.
----
A nyelvészek szerint az ajtónak befele vagy kifele nyílik a nyílása, nyilallása, nyíllal vajon be tudnák jelölni? :))))))