Írjuk fel ez alapján a sztatikus eröket:
Elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 6.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2
A statikus gravitációs erö két elemi részecske között
F(g)(r) = - gi gj/ 4π r2
Mint ismeretes ez szerkezetileg úgyan az mint a Coulomb erö
F(Coulomb)(r) = - qi qj/ 4π r2.
Kétrészecske rendszerek csak akkor alkotnak egy kötött állapotot, ha a két részecske között vonzó elektromos erö van. Az ilyen kétrészecske-rendszerek közül csak a neutonnak (P,e) és az elton-neutonnak (E,p) van gravitációs töltése
g(P,e) = + g (mp - me),
g(E,p) = - g (mp - me).
A gravitációs erö e kettö között taszító!
A neutrinók, (e,p) és (P,E), nem csak elektromosan semlegesek, hanem a gravitációs töltésük is nulla
g(e,p) = + g (me - me) = 0,
g(P,E) = + g (mP - mP) = 0.
Ezek nem tudnak egymáson kondenzálódni, nem tudnak egy neutrínó csillagot képezi, mert nincs közöttük gravitáció. (Nem igaz te hülye szuperfizikus?)
De, mint a deuteronban
D = (P,e,p,e,P)
az e,p,e-képzödmény "köt" két protont. Az igazság miatt még meg kell jegyezni, a D körül még van egy héjelektron is, tehát a nehéz hidrogén elektromosan semleges és MINDIG KÉTFAJTA ERÖ HAT A RÉSZECSKÉK KÖZÖTT!
