A gerjesztett atom maximálisan addig vehet fel energiát, amig az elektron le nem vállik a protontól! Ez a hidrogénnál tudvalevöleg 13.9 eV-nak felel meg.

 

De ha az elektron stabil pályája a hidrogénatom alapállapotában meg lesz zavarva elektromágneses hullámokkal, az elektron kikerül a saját pályájáról, a vonzó Coulomd erö miatt elkezd közeledni a protonhoz, addig amig egy stabil neutront nem képez. Ennél a folyamatnál az (e,P)-rendszer 2.04 MeV energiát sugároz ki és az elektron egy 0.702x10^-13 cm átméröjü pályára kerül. És ha további e.m.-zavarás történik, az (e,P)-rendszer le tud adni még kb 2 GeV energiát és felveszi, az anyag további kisugárzás mentes stabil alapállapotát. Az ilyen részecskerendszerek kb 10^-17 cm kicsik és ezek gyülekezetét tartják az együgyü asztrofizikusok hatalmas gravitációs erövel rendelkezö fekete lyukaknak.

 

Hasonló a helyzet ha egy elektron és pozitronnal találkozik, csak hogy már kb 2.1 MeV után ez a két elemi részecske egy stabil elektron-neutrínót képez, ami elektromosan semleges, 0.703x10^-13 cm nagy és aminek nincs gravitációs hatása.

 

Kiváncsi vagyok, hogy ezek ismerete után ki jelentkezik arra, hogy a protonból és eltonból álló proton-neutrínó keletkezését elmagyarázza, ami 0.383x10^-16 cm kicsi:

 

Mennyi energiát tud a proton és az elton kissugározni, mielött eléri a stabil alapállapotát, ha már a nevét tudjuk is: ez a proton-neutrínó? 

 

Ezekröl az atomisztikus fizika következményeiröl tájékoztat a www.atomsz.com honlapom.