Na, szuperfizikus megbarátkoztál a képetekkel, E = h*f ?????

Akkor bátran tudom idézni a véleményemet a Planck állandóról.

https://atomsz.com/prognoses-of-composite-particles/

 

Hogy lehetne a h egy arányossági tényezö, mikor egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be:

 

h = e²/2∙c∙( m_eP’∙c²/2∙E(H-atom,h))^1/2

 

m_eP’ = m_e∙m_P/(m_P + m_e)

 

és a hidrogén kötési energiája

 

E(H-atom,h) = 13.9 eV .

 

Mint mondtam, a h mint Lagrange multiplikátor az összetett részecskerendszerek stabil alapállapotát adja meg, lásd fent a hidrogénatomnál.

 

Általánosan kifejezve

 

λ_k = e²/2∙c∙( m_eP’∙c²/2∙E(kötés, λk))^1/2.

 

Ehhez nem kell más, mint a stabil elemi részecskék két tömege m_P és m_e, meg a rendszer stabil állapota energiája. A λ_k

megengedi a kétrészecske rendszerek nagyságát is kiszámítani

 

r_(i,j) = λ_k² /(4∙π2∙ m_ij’∙e²)

 

Hogy lehetne a h az arányossági tényezö?

 

Továbbá a két elemi tömeg megengedte a súlyos és a tehetetlen tömeg kiszámítását is

Egy testnek, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege

 

m^g(test) = |(N_P - N_E) m_P + (N_p – N_e) m_e|.

 

Ennek a nyugalmi tehetetlen tömege

 

mⁱ(test) = (N_P + N_E) m_P + (N_p + N_e) m_e – E(kötés)/c² ≥ 0.

 

Bunkó jogemésztö, téged is ki vágott Ochham beretvája.

 

A két fajta tömeggel m_P és m_e az itt megbeszélt mennyiségeket mind ki lehet számítani.

 

szuperfizikus, különben: fotonok nem léteznek, ezek bevezetése  Einstein marhasága volt!