https://index.hu/kulfold/2021/06/03/europai-birosag-magyarorszag-sargentini-jelentes-per/

Joghézag van?

Az Európai Parlament eljárási szabályzata 2017-ben változott meg úgy, hogy a jelentésekről szóló szavazásoknál csak az igen és a nem szavazatokat veszik figyelembe, vagyis a tartózkodó szavazatok nem számítanak leadott szavazatnak. Ezalól csak abban az esetben van kivétel, ha a Lisszaboni Szerződés speciális többséget ír elő egy adott döntésnél.

A Sargentini-jelentés esetében a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelyét alkalmazta az Európai Parlament. Ez valóban speciális többséget ír elő a szavazásnál, azonban nem tisztázza, hogy be kell-e számítani a tartózkodó szavazatokat is. Sőt, valójában az alapszerződésben egyáltalán nem szerepel az a kitétel, hogy a tartózkodás leadott szavazatnak számít-e bármilyen szavazásnál. Az Orbán-kormány is csak arra tudott hivatkozni, hogy mivel az EP-képviselőknek háromféleképpen lehet szavazniuk, igennel, nemmel és tartózkodva, ezért utóbbi is leadott szavazat.

A joghézag miatt egyébként a Sargentini-jelentés elfogadása előtt kikérték az EP jogi szolgálatának véleményét, a testület pedig úgy döntött, mivel a Lisszaboni Szerződés nem rendelkezik a tartózkodások megítéléséről, az EP saját hatáskörben dönthet róla. Azt ugyanis a Lisszaboni Szerződés garantálja, hogy eljárási kérdésekben a strasbourgi testület autonómiával bír.

Tehát egy gumijogszabályról beszélünk, az EP egyszer dönthet így, egyszer meg amúgy.

Jogállamiság Európai Unió módra.