A Szuperfizika egyik alapja, hogy a gravitációt mezőként képzeli el, amelyet a korpuszkuláris anyag (testek, égitestek) hoznak létre maguk körül. 

 

Tehát az anyagnak két formája van:

1. a korpuszkuláris (részecskékből álló) anyag

2. a fizikai mező.

 

A korpuszkuláris anyag a gáz, a folyékony és szilárd halmazállapotú anyag, de ide tartozik a proton, neutron stb. is. A mező az anyag egyik sajátos formája. A mező nem látható, nem tapintható, de minden pontban mérhető erőssége és iránya van. A mező  erőhatás révén kerül kölcsönhatásba a korpuszkáláris anyaggal. Az elektromosan töltött testeket az elektromos mező, a mágneseket a mágneses mező veszi körül, a tömeggel rendelkező testeket pedig a gravitációs mező.

 

A gravitációs mező forrásai (töltései) a tömeggel rendelkező testek. Egyik jellemzője, hogy egypólusú. Vagyis nincs két pólus, mint a mágneseknél és nincs kétféle töltés sem, mint az elektromos töltéseknél. (Ez Gyulának nem fog tetszeni).

 

A 3 mező nagyon hasonlít egymásra. Ez akkor a legfeltűnőbb, ha két azonos villamos, mágneses és gravitációs töltés mezejét hasonlítjuk össze. Ezt mutatja az ábra: