"A csóva anyagából több párolog el, amikor az üstökös közelebb van a Naphoz."

 

Pontosan így van, ezért kellene nagyobbnak lenni a csóvának napközelben. De éppen fordítva van. Erre a rém egyszerű kérdésre nem tud válaszolni a mindentudásáról híres "modern" fizika. 

 

 

"A nagyon apró páracseppekről pedig nem verődik vissza fény. ???"

 

Dehogynem. 

 

 

A csóva anyagát valóban a Nap melegítő hatása párologtatja el a csóva magjából. De nem a napszél tartja a csóvát mindig a Nappal ellenkező irányban.

Ez a napszeles magyarázat kézenfekvőnek tűnik, mert így a csóva elhelyezkedése stimmel. Mégsem lehet helyes, mert a csóva kis mérete napközelben és a nagy mérete naptávolban megcáfolja a napszeles magyarázatot.

Új magyarázatot kell tehát keresni.

Annyit segítek, hogy a kulcs: a gravitációs mező. 

(Csak egy rosszmájú megjegyzés: a nagytudású csillagászok nem értik ennek az egyszerű jelenségnek az okát, pedig az üstökösök szinte a fejünk felett repkednek. Viszont halál biztosan megmondják, hogy a több milliárd fényévre lévő képzelt feketelyukak hogyan ütköznek össze. Sőt, Frei Zsolt még azt is pontosan megmondja, hogy mekkora az ütköző feketelyukak tömege. Na ez a mai tudomány csődje.)