vezette -vette-vitte - el vette feleségül (észt veda- húz-ni, szállít-ni, vinni)

vezér, vezet, vezény

"Mennyiben a vezér és a vezető valakit mintegy magával maga után visz: innen mind alaphangokban, mind alapfogalomban rokona: visz. Hasonló rokonság létezik a szláv ved-em v. vegyjem (vezetem), továbbá vez-em v. vezjem (jármüvön viszem, szállitom), és vezmem (elveszem) között." (CzF.)