http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=158371976&t=9111571
"- Az urgokat nem te találtad most meg hanem mindig is ott voltak Sztrabón szövegében. Mivel a szarmata népek/törzsek között sorolja őket, általában azt gondolják, hogy ők is egy voltak közülük. De lehet, hogy nem, semmit nem tudunk róluk. Ettől még viszont nem lesznek az urgokból ogurok, ahogy a dánokból se dinkák meg a hunokból se hanok."
-----
Aha, jól hangzik a szokásos bagatellizálásod, de vegyük csak szemügyre az érintett népek nevét!
Mekkora esély van a urgur és az ogur név teljesen véletlen egybehangzására egyazon népen belül?
Látható, hogy a görögök nem tudták tagolni a szavakat. Az urg nép valójában ÚR(u)+gur a magyar népnév analógiájára.
MA (gyök-magassággal kapcsolatos) + AR (névszóképző).
Ma + AR (segédhang csupán a d/g/gy köztes hang. MAdÁR = magasan (magosan) szálló, MAgAR = akik hatalmasok
-AR (ÁR/ER/ÉR/OR stb.) végződés megértése a VEZÉR / KAVAR (kóbor) / FEHERUARU szavainkon keresztül:
Az -ár/-ér névszóképző helyzete, első adata már a TA.-ban megtalálható (feheruuaru 1055). Mint deverbális formáns már az ómagyar korban is megtalálható, de a füz-ér, tölcs-ér, vez-ér, búv-ár, kop-ár származékokból ma is kielemezhető.
Igei alapszóból melléknevet és főnevet is hozhatott létre, utóbbiakban jelölhette a cselekvőt, pl. búv-ár, vez-ér, a cselekvés eredményét, pl. füz-ér vagy eszközét is, pl. tölcs-ér. A kavar/kóbor népnév tehát mint az elkóborolt, elkeveredett embereket is jelölhette a kazárok népnevében, tökéletesen szinkronban az ún, "türk" etimológiai származtatással, amire a magyar kószál szavunk a megfelelő alaki változat (kaz- = ótörök: kóborol. Valószínűleg a kazár, kazah, kozák népnevek innen származnak. (Lásd: kazak)
vezér = vezet valamit
hadar = hadaró ember
kavar = kavar valamit
Tehát urgur és az ogur valójában annyit tesz, hogy úr+(u)gur ÚRu+gAR, régiesen UR+ugUR.
Az ugur/ogur/ugor változatok tehát egy szócsonkulásból jöttek létre, olyan népek nyelvein, akik nem értették magát a szót. Görög, köztörök és szláv népek.
Meg is kaptuk az URuGUR népnevet, mégpedig magyarul.
lássuk az előtagot: KUT
Ez egy számnév. K-H hangváltással.
hat2 – ‘ötnél eggyel több ‹számnév›’. Származékai: hatos, hatod, hatodik, hatodszor, hatodjára. Ősi finnugor örökségünk: vogul kat, cseremisz kut, finn kuusi (töve kuuden). A szóeleji k ⇨ h változás szabályos, lásd hab, hal, ház, hó, hód stb. Lásd még hatvan.
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/h-F2416/hat2-F24D6/
KUT URGUR = HAT + AKIK URALKODNAK = Hat ÚRNÉP
A fellelhető szóalaki változatok megerősítik a feltevést:
kuturgur vagy kutrigurok vagy kuturgurok = 'kutur ogur'
"Ez értelmezés szerint az „ogor” vagy „gur” név a köztörök „oguz” vagy „guz” népnévnek a változata, az „onogur”, „kuturgur”, „uturgur” nevek értelme pedig az „on-oguz”, „toluz-oguz”, „otuz-oguz” nevekéhez hasonlóan ‘tiz-ogur’, ‘kilenc-ogur’ és ‘harminc-ogur’ volna." Hóman B.
http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0011/0006/0003-3ff.html
"Az kutrigurok vagy kuturgurok egy 6-7. századi lovas nomád ogurok egyik törzsszövetsége volt – lásd még utrigurok, onogurok – az eurázsiai sztyeppén. Neve csuvasos nyelvek csoportjába, azaz ogur-törökök közé sorolja, szemben például a oguzok nyelvével. Nevének jelentése 'kutur ogur' azaz „kilenc ogur”, ami az adott törzsszövetségben kialakított törzsek számára utal.[1]"
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kutrigurok
