Azt látjuk, hogy piros-fekete szemüvegen keresztül akármit mond egy Falco szurkoló, az kurvagáz... :)

Amikor valaki leírja közülünk, hogy esélyesek vagyunk, akkor “ilyen kevésre még ekkora arca soha sem volt senkinek.”

Amikor leírják a fórumon többen, hogy ha a Szolnok nyer, bőven megérdemli a győzelmet, de sajnos a sérülések belejátszottak az oldalunkon, “előre megy a szerecsen mosdatás.”

Nehéz erre mit mondani, még tanuljuk, hogyan kell a győzelmet, meg a vereséget, meg a nemtudommit is méltósággal viselni...

Én azért büszke vagyok arra, hogy annak ellenére, hogy nálunk nincs tradíció, csak nagy arc, ötödik éve fixen minden döntőben ott vagyunk úgy, hogy a csapat két legfontosabb játékosa két hazai nevelésű, szombathelyi srác. Amióta magyar kosárlabdát követek, máshol ilyen nem volt, ez nekem elég!

Holnapra meg: innentől náluk az előny, az esély. Piszok nehéz ebből a szituációból visszajönni, de hiszek a srácokban!