Az újfizikában a gravitációt visszahelyezzük az őt megillető helyre. 

Jelenleg nagyon mostoha a sorsa, mert a létezését sem ismeri el a modern fizika. 

Helyette valamiféle misztikus téridőgörbület van érvényben, de már nem sokáig.

 

A gravitáció a világegyetem legáltalánosabb jelensége. Nélküle nem létezne a ma ismert univerzum, és nem létezhetne a földi élet sem. Ennek ellenére nincs egy átfogó, korrekt gravitáció-elmélet. 

Newton elmélete már kevés, Einstein téridőgörbületes elmélete pedig zsákutca.

 

Szükség van tehát egy új gravitáció-elméletre, amely rendet tesz ezen a téren. Ez már el is készült. Az angol rövid neve: GRAFIT. Gravitational Field Theory. Vagyis Gravitációs mezőelmélet. 

 

Az elmélet abból indul ki, hogy:

- kétféle anyag létezik, atomos anyag és fizikai mező

- a gravitációs mező egy fizikai mező 

- a mező valóságosan létezik

- a gravitációs mezőt az atomos anyagok (a testek, égitestek) keltik maga körül

- a gravitációs hatás közelhatás elvén működik, a mező közvetíti az erőhatást az egyik testtől a másikig

- a hatás véges sebességű

- a gravitációs mező inhomogén eloszlású, de kis környezetben homogénnek is tekinthető

- egyetlen közös gravitációs mező létezik, amely az egyes testek (égitestek) saját mezejének szuperpozíciójából áll össze

- a gravitációs mező kitölti az egész univerzumot

- a gravitációs hatás nem kapcsolható ki, és nem árnyékolható le

 

Nagy vonalakban ezek az új gravitációs elmélet elvei. 

A gravitáció-elmélet része az új szuperfizikának.

 

A Szuperfizika részei:

- Gravitációs mezőelmélet (GRAFIT)

 

- Egyesített fényelmélet (UNITEL)

- Szupelumináris fizika  (fénysebesség feletti jelenségek fizikája)

- Gravitációs optika (gravitációs lencsék fajtái, működésük, virtuális égitestek)

 

A Szuperfizika az egyik versenyző az újfizika megalkotásának versenyében.

Persze vannak riválisok is.