Éppen azért fókuszálható, mert térben terjed. Ha csak egyirányba terjedne, nem kellene fókuszálni.

 

Ezzel az a probléma, hogy nem egyetlen fényhullámot sűrítesz egy pontba, hanem fotonok milliárdjainak változtatod meg az útirányát.

 

A térben terjedő fénysugarakat lehet fókuszálni lencsével (prizmahatás), lehet parabola tükörrel, és lehet fókuszálni gravitációs lencsével. Ez utóbbi nem atomos felépítésű, tehát nem kell feltétlenül olyan eszköz, amely atomokból épül fel

 

KITÉRŐ VÁLASZ. A gravitációs lencsehatást meg anno bebizonyítottam, hogy ha van is akkor sem okozhatja a fényelhajlást a Nap mellett.

 

Miért kellene 360x360 fokban? Amilyen térszögben összegyűlnek a a sugarak, olyan térszögben haladnak tovább. Ez a klasszikus fizikában is így van.

Mert a te fényhullámod gömbhullám. A gömb sugara  360x360 fokban ugyanakkora. Egy gömbhullám mindvégig gömbhullám marad.

A klasszikus fizika fényközeggel dolgozott. Einstein modern fizikája távolította el a fényközeget a fizikából. Korábban azt írtad, hogy vissza kell térni a klasszikus fizikához. A fényközeggel éppen ez valósul meg. Mi a probléma vele?

 

 

Nem azzal kell foglalkozni, hogy melyik fizika mivel fogalakozott, hanem azzal, hogy mik a tények! Egyébként meg várok egy linket arról, hogy hol van a klasszikus fizikában fényközeg! Mert szerintem te kevered a szezont a fazonnal. Az, hogy valaki 1900 előtt foglalkozott az éterrel, még nem jelenti azt, hogy az elképzelése a klasszikus fizika része lett volna.