Na megint összegyűjtöttem a kérdéseimet, hogy ne kelljen összevissza rohangálni a topikokba értük. Ebben a sorrendben jöhetnek a válaszok. Mindig csak bemásolod a kérdést, ami re éppen válaszol. A végén majd megint összeszedem, amire elfelejtettél válaszolni vagy éppen kitérő választ adtál.
Here begins:
Hogy magyarázod azt, hogy ha a gömb fényhullámod egy szeletébe mészpát kristályt helyezünk, akkor a gömb fényhullámodnak az a része polarizálódik, amely a mészpát kristállyal kölcsönhat, a többi része meg nem?
A lineárisan gyorsított elektron, (amely ilyenkor nem rezegteti a környezetét), miért sugároz fényt?
Egy atom által rezegtetett gömb fényhullám, melynek az energiája a gömbsugár négyzetével arányosan eloszlik a gömb felületen, miképp tud visszahatni egy másik atomra ugyanakkora energiával, mint amekkorával az rezegtető atomtól elindult?
Ha ezt megszorzod a fénysebességgel, akkor az jön ki, hogy egy hullámszakasz hossza 3 méter.
Ühüm. És mekkora lesz a saját tengelye körül pörgő 3 méteres fényhullámodnak a szögsebessége, körfrekvenciája?
A fény tömege 10-36kg, a perdülete pedig N = m.r2.w = 1.054.10-34kg.m2/s. A fényhullámok körfrekvenciája 2pi.frekvencia.
Aztán hogyan terjed a fényhullámod, ha a felező pontja körül még forognia is kell, mivel a fény transzverzális hullám, azaz a hullámfrontok kitérése merőleges a terjedés irányára?
Hogy értsed, hogy mi van: a te fényhullámod olyan, mintha egy tekerődző kígyót eldobtál volna úgy, hogy a dobás irányára merőlegesen még forog is a felező pontja körül. Vagyis a kígyó feje csak minden 360o megtétele után áll abba az irányba, amelyikbe eldobták.
Ha valami a saját tengelye körül forog, akkor hogyan terjed? Miképp lesz belőle hullám?
1. Az egyirányban haladást cáfolja Selényi Pál nagyszögű interferencia kísérlete.
Selényi Pál kísérletéből levont következtetést pedig cáfolja a lézernyaláb, mely csak egy irányban halad.
Az üvegprizma és a vékony csillámlemez között egy fluoreszcens zselatinfilm van, amelynek vastagsága kicsi a látható fény hullámhosszához képest. A koncentrált fénysugár a film egy kis pontját fluoreszcenciára készteti.
Ennek a kísérletnek az értelmezésekor azt hagyták figyelmen kívül, hogy mivel a fluoreszcens zselatinnak a vastagsága kisebb a megvilágító fény hullámhosszánál, így a megvilágító fény egy része visszaverődik róla, másik része pedig áthalad rajta éppen amiatt, mert kisebb a vastagsága a megvilágító fény hullámhosszánál. Az interferencia nem a fluoreszcens zselatinfilm gerjesztett atomjainak a fényéből jön létre, hanem a fényforrásból áramló fotonok megosztásából.
A fényközeged létét pedig az cáfolja, hogy egy fényrésen áthaladva újra 360x360 fokban kellene terjednie.
Magyarázd el nekem, hogy ha nem az atomok sugároznak, akkor miért van az, hogy az elemek csak a rájuk jellemző frekvenciájú fényt "rezegtetik" a te közegedben. Mi történik akkor, ha például egy wolframszálat izzítasz és a "fényének" az útjába wolframot helyezel? Hova tűnik el a wolframra jellemző teljes fényspektrum?
A te fizikádban mi a magyarázat arra, hogy optikailag egy pontba lehet fókuszálni a te térhullámodat?
A fókuszáláshoz miért szükségeltetik egy olyan eszköz, amely atomokból épül fel?
A gyújtópont után miért nem terjed a gömbhullám fényed 360x360 fokban? Nem ér rá a fény közeged?
