Tátámm! Bizonyítás!

 

 

 

ÖT - ÜGY (folyó) - ÖTLIK szavunk és a VETŐDIK - VILLAN/Pillan/Csillan/világ(os)/csillag etimológiai kapcsolata a VÍZ (visz-vissza) jelentésén keresztül.

 

 

ÖT, (2), az ország nagy részében már elavult áth. ige, melyből két különböző jelentésü származékok erednek, ú. m. a) az ötlik, ötlés, ötlet, ötü származékokban am. üt, mi szerént ötlik am. ütlik, ütődik

 

https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/o-o-F34EC/otlik-F352B/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfRjE0RDMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJcdTAwZjZ0bGlrIn0

 

 

ötlik – ‘felvetődik, felvillan’: eszébe ötlött egy kérdés; ‘kieszel’: kiötlöttem egy jobb megoldást. Származékai: ötlet, ötletes. Az önt ige eredetibb öt alakjából képzett ige, elsőként ‘beleömlik, benyomul’ jelentésben; ebből ‘agyába hatol’ ⇨ ‘felötlik’. Fenti második jelentése már a nyelvújítási ötlet származékból ösztönösen alkotott, tárgyas (ki)ötöl igéhez kapcsolódik. Lásd még ötvös.

 

 

 https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/o-o-F34EC/otlik-F352B/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfRjE0RDMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJcdTAwZjZ0bGlrIn0

 

 

őgyeleg – ‘ténfereg, lézeng’. Ismeretlen eredetű szó; tövének feltehető eredetibb őd- töve talán az ődöngével azonos.

 

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/o-6945D/ot-2-699AF/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfNTVCRUMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJcdTAwZjZ0In0

 

 

A tűzokádó sárkány tüzet HÁNY.

 

konyul-hullik etimológiai kapcsolata

 

 

HÚGY - HAJÍT - HÁNY

 

HÚNY - HÁNY/hanyatló etimológiai kapcsolata. Lefelé ill. felfelé mozgat.

 

 

 

HÁNYAVETI

 

 

HÁNY, (2), (ho-any, t. i. gyöke a fölfelé törekvést, s általán távozást jelentő ho, s képzője a meglágyított an [in, on], mely ingást, mozgást jelent). Áth. m. hány-t. Eredetileg am. valamit fölfelé mozgat, emelget.

 

 

hány1 – ‘dob, dobál, vet, hajigál ‹kézzel, lapáttal›’; ‘kilövell magából’: tűzhányó; ‘ételt, italt száján át visszaöklend’. Származékai: hányó, hányás, hányat, hánytat, hánytató, hányadék, hánykódik, hánykolódik. Ősi finnugor örökség: vogul hún (‘mer, szed’) osztják kinta (‘ás’), zürjén kundini (‘elás’). A jelentésfejlődés menete: ‘kiás, kimer’ ⇨ ‘a kiásott földet, kimert vizet odébbdobja, odébbönti’. A szóeleji k ⇨ h változás szabályos, lásd hab, hal, hat, ház, hó, hód stb. Lásd még hányaveti.

 

https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/h-F2416/hany1-F2495/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfRjE0RDMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJoXHUwMGUxbnkifQ

 

 

huny – ‘‹szemet› becsuk’; ‘‹el- igekötővel› meghal’; ‘‹tájnyelvekben› alszik egyet’. Származékai: hunyó, hunyorog, hunyorgat, hunyorít. Ősi uráli örökségünk: vogul kony- (‘pislog’), zürjén kuny- (‘szemet behuny’), finn kyyny [kűnü] (‘szem félig nyitott állapota’); szelkup konyijko (‘szemet huny’). A szóeleji k ⇨ h változás szabályos, lásd hab, hal, hat, ház, hó, hód stb. A nyelvjárási kum, kumik (‘alszik, bóbiskol’) ugyanez az ige; a szóeleji k megőrzött régiség, mint a hajlik mellett a kajla. Lásd még hunyászkodik, hunyor.

 

https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/h-F2416/huny-F263F/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfRjE0RDMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJoXHUwMGZhbnkifQ