ún. nyugati türknek mondott (hun utód) nyelvek különböző magyar-előd nyelvjárásokat takarnak csupán, minden érthető. Az is, hogy mi az oka a rengeteg közös eredetű szavainknak a szlávokkal.

egy dolog a kérdés, a mérték. az határozza meg a melyik nyelvjárás, meg a nyelvjárások időben is átfedőben vannak. a nyugati türk egyébként egész részben nem csupán magyar nyelvjárása, de akkora már inkább nagyobbrészt keleti-türk. (nem értenék meg egymást 6-700-ban olyan szinten, a szókincs miatt is és a türkben akkora már lezajlott vagy 3 hangváltás és legalább 1 (-2) jelentésváltás, a ló fehér fű zöld az már egész máshogy hangzik, csak az ég kék ami kök)

szkitamagyar : nyugati hun testvérnyelv. a keleti hunnal is van átfedés, de az nagyja részben a nyugati hunban is megvan. az alma a kigyo gyik el nem tudom képzelni, h nincs meg mindkettőben. a med a ved a véd meg az óv, a vét meg vet és a tév. a jog a szabály a töre. az örök meg a würük. a lép a jár a mér. az a mi. tud ki tud, ért ki ért. a vág a ken a tesz és a tű. a vesz a visz és a nyü. a gyi a tyű.

valószinűleg fel kell állitan egy ogur-magyar nyelvjárást, amelyik jelentősen kaukázusi és urali nyelvekkel rokon.

az ó-magyar a szkitamagyar és az ogur-magyar utódja.