azt állítja, hogy a Balkánon nincs 700 előtti időre
keltezhető szláv település.35 Annak ellenére, hogy Curta tagadja a korábbi migrációs
elméletet, a leírt adatok továbbra is a Balkánra való bevándorlást valószínűsítik,
méghozzá abban az időszakban, amikor ezen a területen egyfajta politikai
vákuum alakulhatott ki. Az amerikai kutató elméletében új az, hogy számára az
erődök felhagyása oka, és nem a következménye a szlávok beköltözésének.

Curta megállapításai szerint tehát a szklavén nevet – bár egyes csoportoknak
önelnevezése is lehetett – 6. századi bizánci konstrukcióként és az északi, Al-
Duna vidéki barbárok összefoglaló elnevezéseként használták.36 Valóban ez a kép
tükröződik vissza a korabeli bizánci forrásokból, így Prokopiosz szövegéből és
Maurikiosznál is. Az előbbi auctor műveiről kimutatták, hogy a „milieu-“ vagy
más néven „klíma-elmélet” híve,37 s ez az utóbbi szerző leírásánál38 is sejthető.

Maurikiosz az általa tárgyalt népeket négy csoportra osztotta: 1. perzsák, 2. szkíták,
3. szőke népek (frankok) és 4. szlávok és antok.39 A besorolásnál első szempillantásra
látszik, hogy itt összefoglaló elnevezésről, sablonokról van szó, és nem
feltétlenül etnikai egységekről. Az effajta toposzok használatának alapja azonban
mindig a vélt vagy valós hasonlóság volt."