"A „Pontusz-vidéki” leletanyaggal kapcsolatban elsősorban a kutatásban az
úgynevezett „Martinovka-leletcsoporthoz” kötött kincsleletekkel foglalkozik,
kimutatja, hogy ezek nem lehetnek ant (ami a szovjet régész terminológiában
keleti-szláv megnevezés szinonímája volt) régiségek, mert mindegyik 600 utánra
datálható, vagyis arra az időpontra, amikor az írott forrásokból ismert „antok”
politikailag már megszűntek létezni.45 Bálint Csanád már 1989-ben hasonló
álláspontra jutott, megállapítása szerint a kincsleletek nem hozhatók kapcsolatba
az antokkal és a keleti szlávokkal és a Martinovka-stílus eredetét inkább Bizáncban
kell keresni.46 Curta a kincsek elrejtésének okaként a társadalmi versengést
említi, hangsúlyozza, hogy a kincsleletek összetétele arra utal, hogy az asszonyok
a társadalmi státusz hordozói lehettek.47
Borkovský óta az ún. „prágai típusú” edényeket a korai szlávok egyértelmű
jelzőjeként, a szláv kollektív tudat kifejeződéseként tartották számon. Kivétel
sokáig egyedül Bóna István volt, aki a langobard (tehát germán és nem szláv)
sírokban talált kis méretű korongolatlan edénykékkel kapcsolatban megjegyezte,
hogy ezek egyszerűségükből adódóan nem alkalmasak bármely összetett
konzekvencia levonására.48 A magyar kutató nyomán Curta megkérdőjelezte
a „prágai típus” létét.49 Bóna megállapításaival Fusek is egyetért kiemelve, hogy
a magyar kutató által ismertetett darabok nem tekinthetőek a „prágai típusba”
tartozóknak, mert – a véleménye szerint – ez esetben urnáknak (tehát temetőknek)
és telepleleteknek is elő kellett volna kerülniük.50 Morvaországban Podolín
lelőhelyet emelte ki a szlovák kutató, annak bizonyítékaként, hogy a prágai
típushoz hasonló, de attól készítési jegyeiben jelentősen különböző edénytípus
langobard telepen is előkerülhet.51 Időközben Magyarországról is közöltek langobard
telepet, ahol szintén előfordulnak a kézzel készült, és távolról a „prágai
típushoz” hasonlító, de attól jól elkülöníthető úgynevezett „szvéb fazekak”. Ezek
a gömbös testű és peremkiképzés nélküli edényeknek a felületét időnként alig
látható vízszintes seprűzéssel látták el hajdani készítőik, ami arra utal, hogy a készítés
technikáját tekintve is elkülöníthető a fentebb említett „prágai típustól”.52
Az egykori Avar Kaganátus területén sírkerámiaként előkerült „prágai típusú”
edények vizsgálata kimutatta, hogy e típus gyakran a kelet-dunántúli meroving
kultúrájú temetők sírkerámiájaként jellemezhető.53 A kutatások tehát megerősítik,
részben kiegészítik Bóna véleményét,54 mivel az avar korból is ismertek
a „prágai típushoz” hasonlító, de nem szláv leletkörnyezetből származó edények.
A „prágai típus” esetében Curta a kronológiát is bírálja. A fő érve – ellentétben
a kutatás általános megközelítésével – az, hogy pusztán az edényformák
alapján nem lehet kronológiát felállítani. Etnoarcheológiai példákon keresztül
arra mutat rá, hogy egy-egy népcsoport edénykészlete jóval többféle típust tartalmaz,
mint hogy az egy edénytípussal leírható legyen; ráadásul azt is hangsúlyozza,
hogy a fazekak alakja a funkciójukhoz igazodik és inkább ezért hasonlóak
egymáshoz.55 Fusek ezzel az érvvel szemben azzal védekezik, hogy a langobard
edényművesség megszűnésével megszakadt a folyamatosság a fazekasság területén
is és ezért jelentek meg a jóval kezdetlegesebb minőségű és ezért más népcsoportok
megjelenésével kapcsolatba hozható „prágai edények”.56 Fusek véleménye
szerint tehát elsősorban az edények formáját, s azon belül a perem kialakítását
használhatjuk csak fel a belső kronológia megalkotására.57 A szlovák kutató szerint
Curta ráadásul fi gyelmen kívül hagyta a szláv kerámia két relatív kronológiai
időszakra való osztását is.58"
Az amerikai kutató hozzászólt a Balkán szláv betelepülésének a kronológiájához
is. Curta Görögország „szláv” megszállását a 8. századra teszi, és az olympiai
hamvasztásos temetőt 700 utáni időszakra datálja.
Kitalált szlávok?
A korai szlávok régészeti és történeti problémái
Hozzászólások Florin Curta könyvéhez és fogadtatásához
Florin Curta: The Making of the Slavs. History and Archaeology of the
Lower Danube Region, c. 500–700.
Cambridge University Press. Cambridge Studies in Medieval Life and
Thought. Fourth Series. Cambridge 2001. OLDAL!
