Kedves Monika,
miszerint egy 9 és fél éves kisfiú öngyilkos lett Szabolcsban, felakasztotta magát. Utána kinyitottam a HVG-t, ahol az Interjú rovatban pont erről a témáról beszélgetnek egy pszichológussal.
Kivancsi vagyok, hogy felmerult-e az, hogy miert lett a gyerek ongyilkos. Mivel hacsak nem hagyott egy bucsulevelet, nem lehet tudni, hogy tenyleg ongyilkos akart-e lenni. En mar hallottam olyan esetrol, ahol a gyerek "valamit hallott/latott" es egyszeruen ki akarta probalni. Nem elkepzelhetetlen, hogy ez a gyerek is, valamikor elozo nap hallott egy beszelgetest az akasztasrol, nem ertette meg pontosan hogy mirol volt szo, es csak ki akarta probalni jatek keppen. Nem azt mondom, hogy ez tortent, csak azt, hogy ez is egy lehetoseg.
És persze ilyenkor azonnal végiggondolom, hogy nem csináltam-e akaratomon kívül is valami bántót, rosszat a gyerekeimmel mostanában.
Nem hiszem, hogy ez lenne egy alapveto tenyezo abban, hogy egy gyerek ongyilkos lesz-e vagy nem (meg akkor sem ha tenyleg az akart lenni). Az ongyilkossag egy eleg komplex dolog, es van legalabb egy nagyon fontos tenyezo, ami teljesen fuggetlen attol, hogy a szulo mit csinalt: az eletoszton "meghibasodasa". Hiszen az amobatol kezdve, a bogarakon kereszul, az emlosokig, minden elolenyben van egy borzaszto eros eletoszton, ami teljesen automatikus, gondolkodastol fuggetlen. Az allat menekul, ha egy masik kergeti, annak ellenere, hogy sem nem "elte at" a halalt, sem nem tudatosodott benne, es megis osztonosen el akarja kerulni. Ennek az osztonnek valamifele meghibasodasa egy elsorendu feltetel ahhoz, hogy akarki ongyilkos legyen, plane egy gyerek, aki meg nem juthatott el egy felnott-szintu "mi is az elet ertelme, stb." szintu filozofikus analizalashoz.
A masik meg az, hogy szuloi, iskolai szigor a multban (nem is a tavoli multban, csak nehany evtizedrol van szo) sokkal kemenyebb volt, es tudtommal a gyerekongyilkossagok szama nem volt magasabb, tehat nem valoszinu hogy attol fuggene, hogy te csinaltal-e valami "rosszat" vagy sem.
Ja, és tegnapelőtt a Vészhelyzetben meg egy 8 éves kisfiú lelőtte a legjobb barátját, mert nem akarta kölcsönadni a bakancsát.
A tarsadalom lazasan analizalja, hogy mi az oka a gyerek buncselekmenyeknek, mint peldaul az amit te irsz. Enszerintem.....es tudom hogy mindenki fel fog hordulni ezen.....a TV. Nem, nem azok a filmek ahol lovoldoznek, gyilkolnak, amikben az eroszak a lenyeg, hanem a RAJZFILMEK! Hiszen ott latja, tanulja meg a gyerek, hogy a rajzfilm-figura nyugodtan leutheti, leloheti, felrobbanthatja a masikat, es az egy pillanattal kesobb megrazza magat es megy tovabb, tovabb beszel, nevet, vitatkozik, stb. Enszerintem innen ered az egesz. A gyerekek egy teljesen hamis kepet kapnak a borzalmas dolgok kimenetelerol. Miert, milyen alapon feltetelezzuk, hogy a gyerek tudja a valosag es a rajzfilmek altal nyujtott kepzeletvilag kozotti kulonbseget? Hiszen ha tudnak a kulonbseget, a rajzfilmek egyaltalan nem lennenek annyira vonzoak gyerekeknek, hiszen a felnotteket eppen azert nem erdeklik a gyerekeknek keszult rajzfilm, mert tudjak hogy az mese. Tehat enszerintem a TV, specifikusan a TV-ben lathato rajzfilmek felelosek a legtobb ilyen tragediaert. Mi a velemenyetek errol?
Gabor