Üdvözletem!

Én réges-régen vegyészként (laboráns) dolgoztam kutatóintézetben. A deszt-vizet mi magunk készítettük. Volt egy Simax 2x desztillálónk, napi kb. 50l deszt-víz mellett 10l 2x deszt. kapacitással. A 2x deszt-et még egy ioncserélőn vezettük át a megfelelő vezetőképesség (képtelenség) eléréséhez, az igazán érzékeny vizsgálatokhoz.

Ioncserés és "ioncserés" technológiák között nagy a különbség, de vezetőképesség mérő nélkül is meg lehet állapítani, hogy egy ioncserélt víz megfelelő-e. A vegyészek óraüveg tesztet végeztek akkoriban. A lényeg, hogy pár csepp vizet üveglapon (akár mikroszkóp tárgylemez) óvatosan gázégő (öngyújtó) felett melegítve teljesen elpárologtatunk és megnézzük, hogy hagy-e foltot. A végeredményt már ti is kikövetkeztethetitek, akár mikroszkóppal is.

Üdv Loui.