Kedves big4,

A "jó pap holtáig tanul" mondás nem alaptalan !

Persze, persze, ez igaz, de nem egeszen errol van szo. Alapelvekrol van szo. Pelda: baratom akit emlitettem, kb 30 eves koraban, a kommunista Magyarorszagon elve, sziklaszilard modon kommunizmus ellenes volt, nemcsak azert mert ott elt es "egyszeruen nem szerette", hanem sok beszelgetesbol es vitabol kiderulve, teljesen elvi szinten vetette el a kommunizmus koncepciojat. Na aztan disszidalt, letelepedett Nemetorszagban, teltek az evek, evtizedek, es ma mar, ugyanaz az ember atcsusszant egy teljesen szocialista gondolkodasmodba, majdnemhogy homlokegyenest ellentetben mindazokkal az elvekkel amikben akkor sziklaszilardan hitt.

Ha mindezt belefoglaljuk a "jo pap holtig tanul" koncepcioba, akkor soha, senki, semmirol nem allithatja, hogy "enszerintem ez igy van" (akarmi), hiszen vissza lehetne vagni azzal, hogy "honnan tudod, hogy tiz ev mulva nem fogsz talalkozni valamivel, ami megvaltoztatja a velemenyedet?". Tehat valahol azert meg kell huzni egy vonalat, hogy "en mar tapasztaltam annyit, tudok annyit, aminek az alapjan van egy kiforrt velemenyem errol vagy arrol". Vagy ennek a masik szogbol valo vizsgalata: nem lehet elfogadni azt, amikor valaki minden nap mas velemenyt formal valamirol, azzal a kifogassal, hogy "tapasztaltam". Plane olyan dolgokban, ahol igazi tapasztalasrol nincs is szo.

Elismerem, nem konnyu a kerdes, hiszen meg en sem mernem kimondani, hogy pontosan mikortol fogva lehet az egyedtol elvarni, hogy egy kiforrt velemenye legyen alapdolgokban. De azt majdnem biztosnak latom, hogy mondjuk egy 60 eves embernek mar nem lehet alapdolgokban velemenyt valtoztatnia anelkul, hogy vagy ne neveznem "elvtelen"-nek, vagy ne mondanam azt, hogy "sem akkor, sem ma nem igazan ertette/erti a dolgot" (tehat mar a regi velemenye IS megalapozatlan volt).

Gabor