Sziasztok!

Sajnos nincs időm rendszeresen böngészni ezt a hosszú tpoicot, de rajongó révén nem állom meg, hogy hozzá ne szóljak.

Techikailag lenyűgöző élmény volt az E1, de szerintem a történet és a hangulat meg sem közelítette a többi részt. Az a véleményem, hogy GL kissé visszaélt a technika adta lehetőségekkel és a virtuozitásban eltűnt a szellem. Sőt, néha úgy éreztem, kifejezetten incselkedik a rajongókkal, mert egy-egy "későbbi" jelenet kissé gúnyosan visszaköszön. Például amikor a víz alatt a nagy hal be akarja kapni hőseinket, de jön a másik hal, mire cinikusan megjegyzik: "Még szerencse, hogy mindig van nagyobb hal!". Ez már inkább vígjáték. Ezen kívül nem tudom, észrevette-e valaki a Szenátus egyik páholyában E.T-t??? Ez már azért durva volt.
Amit főképp nem értek: ha a Jedi lovagok minden kis rezdülést megéreznek az Erőben ("Zavart érzek... stb.), még Anakinban is érzik a félelmet és a sötétség fenyegetését, akkor hogy a fenébe lehet, hogy amikor a fő-Jediktől egy méterre áll Palpatine a Főgonosz, nem éreznek semmit sem, sőt még azt a bugyuta kérdést is felteszik, hogy a Mester vagy Tanítványa halt-e meg?