Hi Falco Man, kicsit megkésve reagálok, pár napja nem olvastam a fórumot.

Szerintem jól összefoglaltad te is és a többiek is az Anderson jelenséget, én sem tudnék nagyon többet hozzá tenni.

 

Nehéz nyilatkozni, mert egy német meccsét sem láttam, a statoknak meg én már nagyon rég óta nem adok akkora figyelmet. 

Csak tippelek, hogy ott szabadabban játszhatott, többen dolgoztak alá (mint az egész Golden State Currynek:) lehet a zárásokból ő jött dobóhelyzetekbe, lehet több gyorsindítás jött ki rá (nálunk szinte mindig Zozo kígyózik végig), lehet h. volt egy domináns centerük, akit ha kettőztek, jött az üres kinti tripla mint anno Olajuwon-os Rocketsnél:), lehet többet zónáztak, abból több a szerzett labda, lehet többet támadtak le. Csak pár példa, hogy csapat és csapat közt milyen eltérések lehetnek.

 

Az itteni játéka nem győzött meg, de szerencsére nem kezdett el hero-ballt játszani, hogy erőlködve felnyomja a stat-ját, hogy jobban el tudja adni magát jövőre. Csinálja amit kell, több-kevesebb sikerrel.

Amit én még szoktam figyelni, az a játékosok testbeszéde, interakciói a meccsek alatt, szünetekben, rossz-jó döntés után. Mivel nincsenek nézők, így csak keveset látok ebből, de akkor azt látom, hogy jó a csapategység, és sem Anderson, sem Lake nem durcázik, nem bomlaszt, őszintén örülnek akár a másik sikerének. 

 

Amúgy azok az alap statisztikák, amiket mi szurkolók nézünk, azok szerintem kb. 50 százalékban mutatják meg egy játékos igazi arcát és erejét. Dávid Kornélt hallgattam valamelyik Podcast csatornán, nagyon érdekesen levezette a scouting munka feladatait. Számomra a védekezés ugyanolyan fontos, mint a támadás, és azt statisztikákban alig lehet leképezni. A szerzett labda és blokk csak nagyon szűk rálátást ad és pl a szerzett labda is csalóka, mert ha valaki mindig kiugrik statvadászosan a paszsávokba és ha nem jött össze a labdaszerzés, akkor mögötte 5 a 4-ben támadnak.

Vagy pl azt sem mutatja stat, hogy majdnem blokkolsz, de nem érsz oda, de már csak kiszorított, megváltoztatott dobószögben tudja valaki elengedni a labdát, aminek esélye sincs h bemenjen, vagy jól csapdázol a támadóidő utolsó másodperceiben, és lejár a támadóidő, vagy úgy megfogod az embert előről, hogy ne tudják megjátszani, vagy áttörsz minden blokkon, hogy ne kapjon az ellenfél dobógépe labdát a periméteren. Na ezekre nincsenek statok. Ezért él meg a Hanga egy Barcában, akkor is ha csak pl 6 pontot dob egy meccsen.

Ezért szoktam jókat mulatni, amikor pl. nyáron az átigazolási időszakban légiósokat ekéznek a szurkolók (minden csapatnál), akik még egyszer sem ütötték le a labdát Magyaroszágon. És ugyanez a helyzet fordítva is, hogy ilyen meg olyan pedigré, meg 3-4 évvel ezelőtt ilyen meg olyan bajnokságban mekkor kirány volt stb...

Egy év, egy sérülés teljesen megváltoztathat egy karriert. Toromannal csinált egy interjút a Körmend, érdemes elolvasni. Nagyon gyorsan megy, hogy szinte NBA szerződés aztán sérülés, aztán futottak még bajnokság.

Kb 5-10 meccs alatt szerintem mindannyian jól be tudunk lőni a látottak alapján egy játékost. 

 

Circo legyen igazad, és jövőre is maradjon Okorn már nézők előtt, igaz tényleg több edző is lenyilatkozta, hogy 3 év után nehéz újat mutatni, megújulni, motiválni egy csapatot. Mondjuk ha nem marad, Konakov is megérdemli, hogy egy jó állományú csapattal bizonyíthasson, és ne az aranykorszak utáni esetleg visszaesést követően egy újjáépítő "Lacika-szerepre" legyen kárhoztatva. 

 

Ma meg csapjuk meg a Körmendet, jó lenne 3-0-val letudni a párharcot. Egy vagy két extra jöhet, mint Keller az első meccsen, a többiek meg hozzák az átlag tudásukat, akkor nem lesz gond.