"csak támogatásokkal és bennfentességgel mega/gigaüzlet" 

-és már megint itt vagyunk annál, hogyha mégsem támogatás és protekció,

akkor mégis hogyan, lehet-e enélkül is "sikeres"?

mi a siker? szüleim nagyvirágú krizantémot (és sok mást) termesztettek,

ami akkor a 70-80-as években új volt + kádár rendszerben minden könnyebb volt

(még nyugtával/számlával sem kellett vesződni a kistermelőnek...)

a világ nem volt ennyire felgyorsulva / globalizáció sem volt (dömpingáras import + növénybetegségek behurcolása, stb.), így lehetett tervezni több évre. ilyen globális járvány is elképzelhetetlen volt. (szegény vendéglátósok és társaik....)

most az egyik megoldás lehet a különlegesség telepítése, amire "senki nem gondolt" még, persze csak szerintünk, mert valójában már minden területen ott munkálkodik a konkurencia, ami persze részben előny is lehet (megismertetés), de nagy mennyiségben már gond, főleg, ha közel van hozzánk, és tök ugyanabban utazik...

de az új amortizációja min. 2 oldalról történik: 

- az emberek viszonya az újhoz: az új ma már még rövidebb "életű", lásd válás, lásd 2 évente telefoncsere, lásd minden a gyors váltásra van kitalálva. 

lásd 8-10 évente lecserélt olasz kajsziültetvények...

- a piaci igények (részben visszautalva az emberi tényezőre, ami generálja), és a növekedési kényszer

(nem lesz ez jó... a rák is örökké nőni akar...). a nyereséges cégek a profitot legkönnyebben és legolcsóbban beruházással tudják "eltüntetni", legálisan kivenni (persze, fizetésként vagy osztalékként... jó drága...). meg ugye a konkurencia is nyomul, meg a megalománia is játszik...

 

az "új" rövid, sőt kérészéletű a posztmodern (utáni) korban.

ezt összeegyeztetni a mezőgazdasággal olyan, mint Schumacher trabanttal.

van akinek sikerül (lásd protekció, támogatás...) és van akinek látszólag saját erejéből sikerül,

de ott is van valami blikkfang, pl. agrárgeneráció gyermeke...

a nagy mennyiség, (sok fa) is kulcs, kevéssel nem lehet milliókat bevételezni...

és a rengeteg munka, igaz anélkül semmi sincs. csak azt nem szoktuk beárazni.

végül azért néhányan kiugranak, ez szerencse faktor is.

itt most az igazán sikeresekről beszéltem.

 

tehát lehet az újra és különlegesre alapozni, de tudni kell, hogy igen gyorsan amortizálódni fog.

ha az újdonság az üzleti terv sikerének elsődleges kulcsa, jó, ha nem csak 1 (igen kevés),

hanem 2-3-4 lépéssel előbbre tartunk

(mihez képest? vagy csak mi hisszük azt információhiány miatt hogy előbbre vagyunk?)

még jobb, ha olyant csinálunk, ami még nem is létezik (mert pl. magunk nemesítettük, lásd Sanyi munkássága...)

és a másolók, hamisítók miatt még ez sem életbiztosítás...

de persze menni kell előre, ez mind csak merő okoskodás, túlzott aggodalmaskodás.

(bocsánat, kajszi fórum. akit nem "érint" irományom, lapozzon. befejeztem. mára :)