Kedves Hun!
Írod: "Olyasmit is mondtam, hogy várjuk ki a végét. Én nem vagyok olyan nagyon elájulva a
Nato-csatlakozástól, mert nincsenek illuzióim. Csatlakoztunk mi már ehhez-ahhoz, és látod, mi lett a vége. Az EU-val kapcsolatban is vannak fenntartásaim. Remélem, tévedek."
Igazad van, mert az intelligens ember mindig kételkedő is egyben. A jelenlegi EU szervezetéhez való gyors csatlakozásnak tényleg óriási kockázattal járna. Azonban erre (a gyors csatlakozásra) gyakorlatilag nincs sok remény. Maga a csatlakozáshoz vezető út viszont nagyon fontos lehet, amennyiben olyan célok megvalósítását jelenti, mint az ország modernizációja, a gazdaság, az infrastruktúra, a környezetvédelem, gazdaság, oktatás, kutatás, stb. stb. fejlesztése ill. fejlődése. Az EU csatlakozás, mint konkrét cél lehetőséget ad arra, hogy stratégiát lehessen rá alapozni, ami enélkül esetleg nem volna megvalósítható, illetve a kitűzött célok nem lennének egyértelműek.
A NATO-csatlakozással kapcsolatban én úgy érzem, hogy egy konkrét hozadéka máris van: az embereknek adott valamiféle kis önbizalmat, nemzeti önbecsülést, és szerintem Magyarországon ez nem kevés. Bizzunk abban, hogy ezúttal sikerült helyesen dönteni.
Üdvözlettel,
K.