FED (VÉD) - VET
Fedni, fedezni, védeni - ellentétesen, de ugyanolyan mozdulat, mint VET (ÜT)-ni, VÉT-eni (elvéti, elveti a sulykot).
Pattint - Pottyant - Pátyol - páhol (hangutánzók, de kemény és lágy változata is van)
Vet - üt - vét
Fed - fedez - véd - valamit felfog (takar) értelemmel (fátyol, pólya, fal, palást, pást)
-----
FED - FOG kapcsolata:
fedő, záró mozdulat (a szájban lévő fogaknál is, ahogyan szétfakasztják, szétrepesztik az ételt)
FOG - FOGNI - FOGOLY
-----
MESZ:
fed – ‘takar, leborít, véd’. Származékai: fedés, fedő, fedetlen, fedez, fedezés, fedezet, fedezetlen, fedezék. Ősi örökség a finnugor korból: vogul pent (‘becsuk’), osztják pente (‘beföd’), votják pod (‘bezár’). A szóeleji p ⇨ f hangfejlődés szabályos, lásd fal, fakad, fél, fog stb., hasonlóképp a nt ⇨ d, lásd lúd. Lásd még fedél, födém.
fakad – ‘‹növény› nőni kezd, ‹virág› nyílik’; ‘előbuzog, kiömlik’: forrás fakad; ‘‹személyből erős érzelemmel valami› kitör’; sírva fakad, dalra fakad. Származékai: fakaszt, fakadozik. A fak- tő finnugor eredetű: vogul pakmant (‘megreped’), osztják pakemta (‘felfakad’), finn pakkua (‘megreped’). Az ősi finnugor tő alighanem hangutánzó eredetű, a buggyanó, pukkanó hangot imitálja, amely a kirepedést, kifakadást gyakran kíséri. A -d devervális igeképző. A szóeleji p ⇨ f hangfejlődés
fog2 – ‘harapásra, rágásra való csontszerű képződmény a gerincesek szájában’; ‘tárgy peremén kiálló rész’: fűrészfog, kerékfog (fogaskerék). Származékai: fogas, fogaz, fogazat, fogatlan, fogzik, fogzás, fogász, fogászat. Ősi örökség a finnugor korból: vogul ponk, mordvin pev, finn pii (‘fog’). A szóeleji p ⇨ f megfelelés szabályos, lásd fal, fazék, fél stb. szabályos, lásd fal, fazék, fél, fog stb. Lásd még faggat, fekély.
fog1 – ‘kézbe vesz, kézzel tart, kézzel megragad’; ‘zsákmányul ejt’; ‘hat’: nem fog rajta a szó; ‘ért’: fog az agya; ‘‹mosáskor› fest, foltot hagy’. Származékai: fogás, fogat, fogság, fogda, fogdos, fogódzik, fogó, fogós, fogható, foghatatlan, fogócska, fogantyú, fogékony, fogékonyság. Ősi örökség az ugor korból: vogul pugi (‘megfog’). A szóeleji p ⇨ f megfelelés szabályos, lásd fal, fazék, fél stb. Lásd még fogad, fogalom, fogan, fogamzik, foglal, foglár, fogoly.