A pajtás lehet a bajtársból is. Homályos a szó eredete.

 

Ám szerintem a pajtásnak a "fajtához" lehet köze. A pajtásod a fajtabelid!

 

 

 

faj – ‘származásilag kapcsolatban álló növényi vagy állati, emberi egyedek összessége’: mend ű fojánek halálut evék (Halotti Beszéd); ‘tenyésztett állatokkal kapcsolatos’: fajkutya, fajtisztaság; ‘‹rasszista szóhasználatban› emberfajta’: fajvédő, fajüldözés. Származékai: faji, fajzik, fajzás, fajzat, fajul, fajtalan, fajtalanság, fajtalankodik. Bizonytalan eredetű szó; forrása talán azonos a fiú főnévével; a fiú is, a ~ is tekinthető úgy, mint valakinek leszármazottja, illetve a leszármazottak összessége. A közös forrás egy foj alak lehetett (ezt találjuk a fenti HB-idézetben, a ~ értelmében), amelyből a fiú is levezethető. Lásd még fajta.

 

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/f-F2003/faj-F2017/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfRjE0RDMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJmYWoifQ

 

Lehet kapcsolata a bajjal:

 

 

FAJUL, FAJZIK - ELFAJZIK = BAJ

 

FAKAD -  FAJZIK - FAJTA

 

A PAJTA - FAJTA szókapcsolatok könnyen rokoníthatóak egymással.

 

A BAJ az FÁJ, mert mélyen a húsba, vagy lélekbe VÁJ, vagy ami ebből FAJZIK - FAKAD.

 

 

Fáj – ‘kínos érzést okoz ‹valamely testrész›’; ‘lelki kínt okoz’: fájt neki a mellőzés. Származékai: fájás, fájós, fájlal, fájdít, fájdalom, fájdalmas. Talán olyan finnugor szavakkal rokonítható, mint vogul polj (‘szilánk’), votják pilj (‘hasít’), mivel saját hasít, hasogat igénket is használjuk ‘fáj’ jelentésben.

 

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/f-F2003/faj-F2016/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfRjE0RDMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJmXHUwMGUxaiJ9

 

 

És Így kerek a történet:

 

A VAN -VALÓ szavaink (BAN-BEN, -VÁN, -VÉN) VEZethetnek nyomra.

 

Hogyan lesz VAJON VALÓSÁG VALAMI?

Majd elVÁLIK!

 

 

A BAJ- pedig a bolygással bolygatással, vagy a Vájkálással lehet kapcsolatban. VAJÚDIK - VÁJ/VÁL szavainkal van kaopcsolatban. Aki elválik, kiválik, VALAHONNAN, AZ VAN.

 

Bajusz: (bolyos) bolyhos

 

Rokon a rövid önhangzóju val gyökkel. l. VAL, (1). Minthogy a vál önhangzója hosszú, ezt némelyek vá-el (= vá azaz valamivé lesz) összetételből eredettnek vélik (Révay. Antiqu. 107. 1. és Elab. Gramm. 212. 1.);

 

válik, választ, válogat, vált, változik, vádol, vadul

 

Kivetni magát valahonnan, kiverekedi magát valahonnan, kivágja magát valahonnan:

 

VET (ÜT), VÁG, VER

 

 

vajon – ‘(úgy van)-e?’ vajon látom-e még?: ‘ki tudja?’: vajon hányan emlékeznek rám? A van ige val- tövéből eredő elhomályosult igealak, a felszólító mód -j jelével, és a harmadik személyre utaló -n raggal (mint teszen, leszen, mégyen), valjon ⇨ vajjon ⇨ vajon fejlődéssel. Eredeti értelme tehát ‘legyen’ volt, és megengedő, ráhagyó mondatszó lehetett; az ismert adatok fényében nem értjük pontosan, hogyan fejlődött kérdőszóvá.

 

 

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/v-F4386/vajon-F43A5/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfRjE0RDMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJ2YWpvbiJ9

 

-----

 

---

 

Adalékok:

 

PÁR - FOR

 

perdül-fordul (körkörös mozgás)

 

Perdülésre - fordulásra megy vissza az alapértelem is.

 

A magyarban azt jelenti tehát az egy pár - hogy valaminek, vagy valakinek a fordított másával együtt, kettő rész.

 

perc (körkörös mozgásból egy kicsi),

 

parányi - egy egészhez képest kicsi

 

-----

 

PÁR - Francokat jövevényszó! Ősi szó, sok nyelvben megvan.