http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157856489&t=9111571

 

Baján neve a török bay : gazdag származéka. A török nyelvekben pedig indo iráni átvétel (Middle Persian bay (plur. bayān, baʾān),)

 

------------

 

Ühüm, nyilvánvalóan a Vajk és a Baján név összefügg. Szögezzük le, hogy ez máris egy kapcsolat a magyar és avar névadási szokások között, eredettől függetlenül!

No de, a Vajk és Baján nem a BŐ-ség szavunkra megy vissza, (szintén török jövevénynek tartják helytelenül), hanem a BAJ szavunkra.

 

Nyilvánvalóan a bőség szavunk pedig a busással, büszkeséggel van összefüggésben. Van egy elavult szavunk is a buzma.

 

BUS szó jelentése:

 

Magyar nyelv (1862) szótárunk szerint BUS szó jelentése, értelmezése: elvont gyöke busa, busás szóknak. Megegyezik mind alaphangban mind értelemben bős (bőves) szóval.

 

elvont gyöke busa, busás szóknak. Megegyezik mind alaphangban mind értelemben bős (bőves) szóval.

Egy elavult gyökkel van összefüggésben: buz, buzog, buzdúl, buzdít, buzgó, buzgóság; buzma, buzmog

 

 

Büszke: Mennyiben a büszkeség rendesen bizonyos önteltségből fakadó fuvás által nyilatkozik, gyöke büsz rokon a pöffeszkedést, felfuvódást jelentő buzma szó buz gyökével. Képzésre hasonló a hegyke, iczke, ficzke, nyalka, fecske, csacska, s több más igenevekből alakult melléknevekhez.

 

https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/b-57DFC/buzma-59A21/

 

 

A Magyar etimológiai szótár pedig a büszkét a bűzössel rokonítja! :)))))))) Mekkora pancserek!!!!!!

 

 

Amennyiben a  Vajk  török eredetű lenne, a török büjü-mek (nőni)-ből eredne, és "u" vagy "ő" állana b/v kezdőhang után. mert a BŐ szóban alapfogalom a belsőség, beltartalom nagysága, minélfogva a be ben bel szókkal rokonítható, s am. beő, öszvehúzva bő, mint fe-ből lett feő fő, ne-ből neő nő, he-ből heő, hő. A szanszkrit bah (crescit) pi, pjái (opimare, fecundum reddere), persa bajá vagy bejá (plenus; janua), hellen πιων, πιαινω, tót bivní, sínai pu (amplum, spatiosum). gazdag, bő.

 

BŐ:

önálló gyök mn. tt. bővet, tb. bővek; fokozva: bővebb v. tájdivatosan bőebb, a Müncheni codexben: bővöbb, és a tt. bővöt.

 

 

------

 

Valódi eredet:

 

Vajúdik - vajlódik - bajlódik

 

Aki vajúdik is viaskodik. Viaskodik a bajnok is. Vajk, Vajda, Bojár, Baján is innen jön.

 

Baj:

Legközelebbi rokona azon vaj, melyből vajudik, vajlódik szárzmazott, továbbá a ví, víj, oly hasonlat lévén közöttök, mint a fi, faj, ki-ált, kaj-ált, hí! haj! között. Sz. Katalin verses legendájában, a mi egy helyütt (108. lapon) ,baj‘-nak mondatott („kiért én ez bajt felveszem“), ugyanaz utóbb (a 110. lapon) ,viadal‘-nak neveztetik („s ez viadalt végig állja“). Egy 1231-diki oklevélben iratik: „Secundum vero Juris rationem conscientia magistrorum nostrorum inter ipsos quod vulgo Boy dicitur adjudicavimus.“ Most bajvívás, párviadal (Jerney:Magyar nyelvkincsek).

 

Baj szóhoz hasonlóknak tekinthetők, a hellen βοη (pugna), szláv boj, voj, finn vaiva, szanszkrit bhajam (veszély).

 

Tehát a BŐ szóra visszavezetni a Vajkot, értelmetlenség! :)))))