Kapu nyitás-csukás:

 

BE - KI

 

Belül - Kívül/KÜL(ön)

 

Kebel - Kívül - belül

 

 

 

--------

 

 

KEBEL, (keb-el) mandsu nyelven: khefeli, törökül kojun); fn. tt. kebel-t v. keblet, tb. ~ek v. keblek, harm. szr. ~e v. keble. Kicsinyezője: kebelke v. keblecske. Gyöke keb rokon öb, köb, csöb, göb gyökökkel; továbbá a děběr csěběr gěbre szók děb csěb gěb gömbölyüt jelentő jelentő gyökeivel, s alakjára nézve olyan, mint: lebel, köböl, öböl. A b szerepe itt különösen: bőség. Sőt gyökének (keb) azonsága a köb gyökkel, kitetszik egy régi költemény következő verséből is.

 

„A kik magyaroknak pártjokon valának,
Azoknak népektől sírok ásatának,
És föld köbelében béhomlíttatának –
Ellenség testeket hagyják az vadaknak.“

 

KÖB, fn. tt. köb-öt, harm. szr. ~e v. ~je. Általán jelent öblös, gömbölyü vagy tömör alaku valamit, melyből köböl és köpczös (köbczös) erednek. Ide tartoznak a köpöly, köpü, köpücze, köpülő szintén öblöset, gömbölyüt jelentő szók.

 

 

 

BE, igekötő, mely a helyre viszonyuló s névmódosító be raggal szoros eszmerokonságban áll, s változás nélkül vékony és vastaghangú igék elé egyiránt jár, pl. bemegy, bemárt. Ellentétes irányban megfelel neki a ki vagy kü, pl. behí a szobába, kihí a szobából; bejő a városba,