Dolgozni nyilván dolgoznak máshol is emberek, csak rohadtul nem mindegy hogy mennyit: van-e idõd/energiád még a napi 8 óra meló és két óra bejárás után még napi 2-3 órát azon dolgozni hogy fitt legyél. Koncentrálnod kell a melódra amit üres hassal vagy nyúlkaján nem nagyon lehet, vagy az is elég ha elvegetálsz egy meetingen mint egy szobanövény.

Persze, amíg 25 éves vagy és a papa-mama hotelben laksz, és egyetemista vagy, esetleg junior valami melóhelyen, tele energiával miközben nem nagyon vannak elvárások veled szemben, addig ezt máshogy látod. De leszel te még 50 is, és akkor is tartanod kell a tempót. Vagy 30, pár gyerekkel akikrõl gondoskodni kell ami ma már nem csak annyi, hogy enni adsz nekik. És ezek még az optimista forgatókönyvek, az élet tud dobni rondább dolgokat is, Pl. ha egyetem helyett csak 8 elemid van, vagy ha olyan az egyetemed amivel csak olyan melót lehet találni mint ha 8 elemid lenne.

Szóval, az élet csúcsán nem biztos, hogy én annyira lesajnálnám azokat, akik nincsenek ott - már csak azért sem, mert ez az idilli állapot nem tart örökké.

Amúgy a roppant sportos nyugat-európai polgároknak sem fog. És amikor majd nem keresnek ugyanazzal a melóval 4-5x annyit mint bárki más a bolygón, akkor ott sem lesz annyi sportos polgár.