Supra (megvesszőzés) - Sopron
Zupál (’ütlegel, ver’= - Zsupán
supra – vesszőből font korbács
suprálás – aprószentek napi korbácsolás
-------------
Sopron helységnevünknek köze lehet a Supra szavunkhoz.
Az aprószentek napi vesszőzés az egész magyar nyelvterületen elterjedt volt ez a pogány eredetű szokás, mely termékenység- és egészségvarázslással függ össze, így igen régmúltra tekinthet vissza.
——
Magyar etimologiai szótár:
suprikál – ‘virgáccsal ver’.
A hangutánzó nyelvjárási supál (‘páhol’) származéka gyakorító -r képzővel (mint topog–toporog); a szintén élő suprálból a ~ játékos képzéssel keletkezett (mint babrál–babrikál). Nyelvjárási szó.
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/s-F3B58/suprikal-F3D62/
Supál - Zupál = alaktani és jelentésbeli hasonlóság!!! Suhog - Zuhog, Suhan -Zuhan
“zupál ’ütlegel, ver’, zuzol ’törtté tesz’ (Ballagi), zabukol ’vizet
megzavar’, zöpög ’sírás közben fájdalmas hangot ejt’ (Tsz.).
A z- kezdetű igék nagymértékű hangutánzó jellege alapot teremt ahhoz, hogy
ezt az igei halmazt olyan analógiás csoportnak tekinthessük, amely hatással lehet
más hangutánzó vagy expresszív hangalakú igék hangalakszerkezetére, hiszen a
hangutánzó igékre erőteljesen jellemző az analogikus hatás (Varga 2011: 90−91).
Ezt látszik megerősíteni az is, hogy számos nem z- kezdetű igének z- kezdetű változata
is lett. Többek között a h-val kezdődő igének jött létre z- kezdetű változata is,
ahogy ezt a CzF. is megfogalmazza a megszemélyesítés eszközével: „a h néha z-re
szeret változni”. Ezt a következő alakváltozatok szemléltetik: habakol – zabakol ’a
vizet zavarja’, hörpöl – zörpöl, huppan – zuppan, hupál – zupál ’ütlegel, ver’, habar
– zabar, hüpp.g – zöpög.”
BENŐ A TTILA
Babeş–Bolyai Tudományegyetem, BTK
Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék
Hangzásséma és analógia
SUPRÁL, (sup-or-a-al) áth. m. suprál-t. Suprával ver, üt. Megsuprálni a csintalan gyereket. Lásd SUPRA.
https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/s-6BB98/supral-6C88A/
Suprálás és maskarajárás Nemeskajaion
Talán kevesen tudják, ml az a supra és a suprálás. Én még gyerekkoromból emlékszem, hogy a supra korbácsot, a suprálás pedig a korbáccsal való meglegyintgetést jelenti, de úgy tudtam, hogy ez a népszokás a húsvéthoz kötődik. Ezért lepett meg, amikor a 67 éves, kajali Szépvölgyi Ferenctől azt hallottam, hogy náluk nem húsvétkor, hanem aprószentek napján volt szokás a suprálás.
- Kajaion régi szokás, hogy a suprálás nem húsvétkor, hanem aprószentek napján, december 28-án van - magyarázza a ritka helyi szokás módját a házigazda - Ezt a gyerekeknek is megmagyaráztam, még az óvodában is voltam erről beszélni, most pedig az óvodások járnak ide a klubba, itt tanítom őket arra, hogyan jártunk annak idején suprálni. „Megértük az aprószentek napját, erőbe', egésségbe', ki Uses, bolhás, serkés, tetves ne legyél" ilyen mondóka kíséretében vertük a suprával a lányokat. Gyerekkoromból még emlékszem, hogy karácsony előtt először vesszőt szedtünk a suprához. Volt itt nem messze egy tó, abban kimondottan erre a célra volt vesszőültetvény, mert a suprakészítéshez különleges vessző kéli. Ezt magunk fontuk meg nyolcas fonással, amit az idősebbektől tanultunk, és alig vártuk az aprószentek napját, hogy mehessünk suprálni.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/UjSzo_1996_02/?query=H%C3%BAsv%C3%A9t&pg=41&layout=s
Mi a vesszőzés szokása?
Az aprószentek napi vesszőzés az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Erdélyben s Moldvában még ma is élő szokás. A fiúgyermekek megvesszőzése a betlehemi kicsinyek szenvedéseire utal. A lányokét úgy magyarázzák, hogy Betlehemben a fiúgyermekek haltak meg, és ezért – az igazságosság nevében – ezen a napon a lányoknak kell szenvedni.
A szokásának kettős magyarázata van:
* egyrészt pogány eredetű szokás, mely termékenység- és egészségvarázslással függ össze;
* másfelől a bibliai történetből eredő keresztény szokás.
MTI/EPA/Abed al-Haslamun
Mióta szokás a vesszőzés?
Nem tudni, hogy az aprószentek napján szokásos korbácsolás rítusát és képzeteit az egyházi gyakorlatból, esetleg a szomszéd népektől tanultuk-e el, vagy történelmünk mélyebb rétegeibe vezet vissza. A pogány eredetű vesszőzésről nincs írásos adatunk.
A források annyit árulnak el, hogy a 16. században már megszentelték a verőeszközöket, mert az ilyen vessző, vagy a belőle font korbács a betegséget hárította el. Tehát keresztény és pogány szokás prímán összhangba került.
Mi az a suprikálás?
A vesszőzést aprószententekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak is nevezték. Az alkalmas vessző lehetett termőág, hajló fűzfavessző.
Suprikálni fiúgyermekek, legények vagy pásztorok jártak, néhol még ma is járnak. Szerencsekívánó, egészségvarázsló szövegek kíséretében finoman megcsapkodták, megveregették a nőket, leánykákat vagy a gyermekeket.
https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2018/12/28/aproszentek-napja-nepszokasok-vesszozes-suprikalas/
Eredeti a községben a suprálás. A gyerekek fűzfavesszőből készült korbáccsal suprálnak, s ezzel egy időben jó egészséget kívánnak. A supráló a megsuprált legényt nősülésre, a leányt pedig férjhez menésre nógatja. Nagy hagyománya volt még a Gergely-járásnak: az ezt bemutató 6-8 gyerek a "Szent Gergely doktornak" kezdetű éneket adta elő. Érdekesség volt még, hogy a házasulandó legény a lányos házhoz két kérőt küldött, s ő csak akkor ment be, amikor a lányt neki ígérték, azaz amikor a "kérők nem kaptak kosarat, zsuppot."
http://kondorfa.hu/hu/a-telepules-tortenete
A zsúptető sem lehet tehát német átvétel...
