Tegnap meséltem a szemináriumon erről a galéria ötletről.
Úgy tűnt, nem minősítették használhatatlannak az elképzelést (ez nem olyan meglepő, mivel eleve csak lelkes fiatalok járnak).
Az volt a legfőbb kifogásuk, hogy a galériás nincs eléggé érdekelve.
Mivel ez már itt is felmerült, felsorolnám (vélt) érveimet:

• A galériásokat gyakran cikizik, ha egy-egy nagy üzlet sikerül, de a sok-sok rajtuk ragadt, eladhatatlan alkotásért senki sem sajnálja őket. Ez a cikizés itt elmaradhat.
  
• A galériás lemond a nagy haszon lehetőségéről, viszont az ezzel járó kockázatot sem kell viselnie.
  
• A helypénz révén tisztes haszonra tehet szert. (A METRO üzletlánc is csak a polcokat adja bérbe.)
  
• Sokkal kevesebb tőkével működhet a galéria.
  
• Ha a galériás mindenáron kockáztatni akar, akkor fogadhat is (bár ez nem túl nagy kockázat és a várható nyereség sem fergeteges).
  
• Ha a művészek választhatnak egy ilyen és egy hagyományos galéria közt, inkább ezt fogják választani (?), ezért nem lesz érdemes a hagyományosat üzemeltetni. Végül is a koncepció nem a galériások finanszírozását akarja megoldani, hanem a művészekét.