keskeny – ‘hosszához képest nemigen széles’: keskeny palló; ‘szűk’; keskeny sikátor; ‘vékony, vézna’. Származékai: keskenység, keskenyül, keskenyedik, keskenyít. A korai kesekeny alakokból valószínű, hogy a ~ a keshedt feltehető *kes (‘soványodik’) tövéből alakult -ékeny képzővel, azaz értelme ‘vékonyodni kész’ volt; ebből mai jelentései levezethetők.

 

https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/k-624AA/kes-1-633C4/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfNTVCRUMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJrXHUwMGU5cyJ9

 

-------

 

kis – ‘‹csak jelzői használatban› nem nagy’; ‘kevés, csekély’; ‘fiatal(abb)’: kishúga, kistestvére. Származékai: kisebb, kisebbség, kisebbségi, kisebbedik, kisebbít. Ótörök eredetű szó??????: türkmén, kun kicsi, kazah kisi. Az átvett kicsi forma cs ⇨ s hangváltozással (mint késik, kos) és a véghangzó elhalásával nyerte el mai alakját. A nyelvünkben ma is élő kicsi változat más úton keletkezett (lásd kicsiny). Lásd még kisded.

 

 

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/k-F287B/kis-F2AEB/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfRjE0RDMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJraXMifQ

 

----

 

Két külön nyelvcsaládba pakolni ezeket?:)))))))