MÁNDOKY KANGUR ISTVÁN
Magyar eredetű törzsek a baskíroknál
"Egy másik kísérlet szerint az ősmagyarok Keszi törzsének nevét a kutatók a
baskír Tab'in törzs Kesze-Tab'in altörzse nevének Kesze előtagjával próbálják összevetni.
Ez az egyeztetés is hibás, mégpedig minden szempontból. Mert ha eltekintünk
is attól, hogy a Kesze előtag csupán jelzője a Tab'in törzsnévnek, még akkor is igen
súlyos hang-, alak- és jelentéstani nehézségekkel kell számolnunk. A török eredetű
magyar Keszi törzsnév régi a l a k j a ugyanis Keszegh volt, ami „töredék"-et, „darab"-ot
jelent. Egy ilyen alakú és jelentésű régi török névnek a baskírban csakis egy Kithek
(a th-t angolosan ejtve; jobb h í j á n jelöljük így ezt a baskír hangot) név felelhetne
meg, ilyen azonban a baskír törzsrendszerben nincs. De ha volna is, az ősi baskír—
magyar kapcsolatok szempontjából nem sokra mennénk vele, hiszen a régi és mai
törökségben sokfelé találunk a magyar Keszi névnek pontosan megfelelő Keszek
vagy Keszák-íéle törzs- és nemzetségneveket. És ez igen természetes is, mivel a
„töredék, rész, darab" jelentésű nevek egymástól függetlenül óriási területeken elt
e r j e d h e t n e k a rokon török népek között, anélkül, hogy az illető etnikai egységeknek
a magyarsággal való szorosabb összetartozására kellene gondolnunk. Sokkal nagyobb
b a j azonban, hogy a baskír Kesze-Tab'in név nem két különböző törzs vagy törzstöredék
valamikori egyesülésének az emlékét őrzi, mint például a magyar Kürt-
Gyarmat, hanem a Kesze előtag csupán jelzője az utána álló és ténylegesen törzset
jelölő Tabtn-nak. A kesze ugyanis egy igen egyszerű baskír közszó, az egyéb török
nyelvek „kicsi" jelentésű kicsi szavának a baskírban szabályosan változott alakú
megfelelője. (Köztudomású, hogy a baskír nyelv a köztörök cs hangot sz-re, az i-t
pedig e-re cserélte fel.) A Kesze-Tab'in törzsnév jelentése tehát: „Kis-Tabln", és
így semmiképpen sem tartozhat össze a honfoglaló magyarok Keszi törzsének
nevével."
----
keszeg – ‘lapított testű, szálkás húsú folyami hal’; ‘‹melléknévként› sovány, ványadt’. A ~ kesze- alapszava finnugor eredetű: vogul keszen (‘koncérhal’), osztják kosze, zürjén gitsz (‘kárász’), finn keso (‘egy fajta apró hal’). A -g elem denominális főnévképző (mint ideg, kéreg).
---
A kece szó jelentése nem tisztázott.[1] A fehér ruhás kece lány valószínűleg kecses, karcsú menyasszonyt jelent
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szell%C5%91_z%C3%BAg_t%C3%A1vol
