A bolti réz(II)-hidroxid azért nem jó, mert nincs benne fixálószer, könnyen lemosódik, de lehet hogy van már "ragasztós" változat is. Hogy hogyan kerül a gipsz a bordói-lébe? A reakció egyenlet, sok részfolyamatot mellőzve, az alábbi: CuSO₄ + Ca(OH)₂ = Cu(OH)₂ + CaSO₄ (gipsz), ez utóbbi CaSO₄ ˇ 2H₂O formában szárad meg, vízben rosszul oldódik, így marad meg a levél, ág stb. felületén. Viszont, ebben a gipszes védőrétegben benne foglaltatik a réz(II)-hidroxid, melyből nedvesség hatására nyomnyi réz(II)-ionok oldódnak ki, és ezeknek köszönhetően működik a ún. kontakt gomba- és baktériumellenes hatás. Persze ezzel az "in situ" készített lével nehéz hektárakat lepermetezni, mivel, ajánlatos 1-2 órán belül felhasználni. Kisebb területen, kiskertekben, szerintem nem rossz, személy szerint 30–40 éve használom így a kékkövet. Az ősök is ezt használták az egy-két holdnyi szőlősben...Az olajos rézben, rézkénben az olaj a lemosódás elleni anyag, de az is lehet, hogy a fenti egyenlet lejátszódás után az elegyet szárítják és utána keverik hozzá valamelyik olajféleséget. Ezt a technológiát nem ismerem pontosan...