Zaicz:

gyújt [1372 u.] Ismeretlen eredetű szócsalád műveltető képzős tagja. Alaktani jellemzői alapján következtethetünk arra,
hogy nyelvünknek igen régi elemei közé tartozik. Gyakori származékai a gyújtó [1456 k.], a gyújtás [1495 e.] és a gyújtós
[1889]. Az azonos tőből -l képzővel keletkezett gyúl [1470] származékai pedig a gyullad [1470], a gyulladt [1493 k.] és a
gyúlékony [1800].