Géza, Gyulcsa volt?

 

DÚLÓ, GYULCSA, GYULA nevek etimológiai hasonlóságai.

 

A Gyújt szócsalád eredetéről semmit sem tud a magyar tudomány. Nyilvánvalóan ősi szó, hiszen már az ősembernek is tüzet kellett gyújtania és senki nincs aki ma hasonlóan hívná a tűzgyújtást. Honnan van hát? Nyilvánvalóan a szkíta-hun-magyar nyelvből.

 

Gyula nevünk álítólag a török fákja jelentésből jön. Lássuk: A gyúl véghangzótlanított szóalapból (gyök) rengeteg ismeretlen alapú továbbképzésünk van, a szó ősi szemanikai jelentése és, nem vall átvételre: Gyújt, Gyúl, Gyullad, Gyutacs stb...

 

Meglepve olvastam egy forrásban:

 

ISTVÁN apja, GÉZA fejedelem GYULCSA volt.

 

István, I. (Esztergom, kb. 977.—Székesfehérvár, 1038. aug. 15.). Megkereszteltetéséig Vajk nevet viselt. Atyja Árpádházi Gyulcsa (Doce Géza) anyja Sarolta, az erdélyi Gyula leánya.

HABERMANN GUSZTÁV
Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez
SZEGED
1992

 

 

 

[gyúl < ómagyar: gyúl < ősmagyar: gyúlad, gyúland, dúlad (gyúl)

 

Gyúl - a tőhöz visszaható szerepű -l képző járult.

 

 

 

Gyúlik szavunk rokonértelmű a  geikcsi szóval, mely fénylőt jelent ám ez nem átvétel!!!!!

 

---

 

Gyújt < Gyúlt < Gyúlat < Gyulad < Gyúl
 
Gyújt - Gyújtsa - Gyujcsa
 
 
 
A GYÚL szavunk szabályosan tovább képezve az ómagyar korban így hangzott:
 
Mit csinál? GYÚLAT, vagy GYÚLAJT később ebből GYÚLT lett, majd végül a mai alakja: GYÚJT
 
Ki gyúlat (gyújt)? - Hát a GYULA, vagy a GYUJCSA (Gejza). Lehet tehát a későbbi Gyula név a Gyúl gyök + a névképző eredménye, kialakulhatott a GYULCSA név változataként, és

Gyúlni ugyanaz, mint fényleni!!!!!!!!

„Geysa szó (a Névtelen jegyzőnél), és Geyche vagy Geycha (a későbbi krónikákban) megfelel a mongol geikcsi szónak, mely fénylőt, vagy geikszen szónak, mely világosodottat jelent (Schmidtnél: der Erleuchtete); az utóbbi egy mongol regében valósággal is eléfordul mint személynév; a k a cs v. sz előtt épen úgy kimaradhatott, mint szent szóban, mely a latin, sanctus-ból kölcsönöztetett, a t előtt. A föntebbi geikcsi és geikszen a mongolban részesülő, amaz a jelenben, ez a multban, az igető gei am. fényljél, fényeskedjél; fény.”[3]

 

---

 

Még 1886-ban is így írták: GYULTJA
 
"mej alkalommal tsekéjebb okbul is Pofon vágódkatik valamej tseléd, aki oktalan paraszt dükében fel gyultja az asztagot és azt reményű, hogy az ő nemes Jóltevőjét megkárosította"
 
Borsszem Jankó: 19. évf. 945. (8.) sz. (1886. február 21.)
 
https://www.google.com/search?lr=lang_hu&client=firefox-b-d&biw=1566&bih=835&tbs=lr%3Alang_1hu&sxsrf=ACYBGNTDOFl0OpHjMBN_-AFjdAuFeMhRlQ%3A1581182121571&ei=qew-Xs7EIuKGrwTcurbAAg&q=gyultja&oq=gyultja&gs_l=psy-ab.3...18564.22497..22738...1.0..0.128.279.2j1......0....1..gws-wiz.......35i39.4E0SFClD7Fs&ved=0ahUKEwiOvbm1usLnAhViw4sKHVydDSgQ4dUDCAo&uact=5#

 

 

gyújt – ‘lángra lobbant’; ‘tűz keletkezését okozza’; ‘‹világítást› bekapcsol’: lámpát, villanyt gyújt; ‘‹énekbe› kezd’: nótára gyújt. Származékok és kapcsolt szavak: gyújtó, gyújtás, gyújtogat, gyújtogató, gyújtogatás; gyúl, gyullad, gyulladás, gyulladásos, gyullaszt, gyulladozik, gyúlékony; gyutacs.
A szócsalád eredetéről semmit sem tudunk. Lásd még gyufa, gyujtoványfű.

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/g-F2250/gyujt-F2409/#Lexikonok%5ESzT-ETIM-gy%C3%BAjt

 

A gyúl szavunk szabályos képzésére pedig rokonértelmű magyar szavaink vannak.

 

Gyúl, gyúlik, gyújt

Gyűl, gyűlik, gyűjt
Nyúl, nyúlik, nyújt

Gyúlni tehát annyit tesz, hogy a hő össze gyűlik a lángra lobbanásig!

(A magyar másra is használja ezt a szemantikai kifejezést pl. bátorságot gyűjt.)

 

 

Rokonok különösebben a gyú gyökkel a szanszkrit dah (ég), hellen δαιω, török jak-mak, a magyar sü, honnan süt stb. V. ö. GYÚL. Egyébiránt rokonítható gyű gyökkel is, minthogy a gyulás- vagy gyujtásnál is mintegy a melegség egy pontba gyűl, s ez által tűz fokára emelkedik.

 

https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/gy-5F596/gyujt-5FACD/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfNTVCRUMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJneXUifQ

---

 

DÚLÓ - GYÚLÓ - értelmére nézve pusztítót jelent, pusztító a gyűlölet és a feldúlt (felgyúlt, lázban égő) állapot is! Szemantikailag összefüggenek!

 

Mindez pedig a DÚL szavunkból jön, Így a bolgár DULO (DÚLÓ) (GYÚLÓ) ház egyértelműen összeköthető a magyar GYULCSA, GYULA méltósággal és/vagy névvel.:

 

dúl [1358–1359] Ismeretlen eredetű. Minden bizonnyal a magyar szókincs ősi eleme. Gyakorító igeképzős származéka a
dulakodik [1583].

 

https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/d-F1C23/dul-F1E0E/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfRjE0RDMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJkXHUwMGZhbCJ9