"567 után az alánok[6] a türkök fennhatósága alá kerültek."
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157326015&t=9111571
--------
Az eredeti türkök nem az ázsiai türkök voltak, hanem keletre kalandozó szkíta-hun (kun) törzsek. A törzs szót akkori "magyar" nyelven talán turku-nak/turcsu-nak mondhaták, mai szóalakjai pedig rokonértelmű szavakra bomlottak: törzs, torzsa, törek, derék /t-d váltás: Tanais (máskép: Don ~ Duna/ ezt pedig átvéve, de nem értve e-szó nyelvünk logikájából adódó értelmét, népjelölőként használták tovább az ázsiai türkök, többé-kevésbé megőrizve az alapjelentéshez közelítő értelmezéseket (pl.: erős, sodró, taroló, terjedő, tőrszerűen hegyes, leszármazás /egy tőről - tős/, születés/teremtés/ stb.). A magyar törzs szó derivátuma "türk", mivel magyarul értelmezhető ősetimonokból képzett szó. Feltételezésem, hogy a türk egy általánosságban használt szó volt eredetileg törzs jelentéssel, hiszen az első türkök szakaurak voltak, akik elkeveredtek az ázsiai népekkel, így nyelvük természetesen megváltozott... A kök türk, tehát kék törzs volt. A türk itt pont annyit jelent, mint a Megyer törzs - esetében a "törzs" szó. Fenn tartom, hogy a türk-török szavak eredeztethetőek magyar törzs, törzsök szavak régies alakjaival, hiszen a "Turku"-nak a szakirodalomban széles körben elterjedt [türkü] olvasatát a szórvány által jelölt helynek a (Sió)Fokhoz közel fekvő Töreki(pusztá)val való azonosítása magyarázza. A törzs gyöke tör, melynek megfelel a derék régiesen darék főnév gyöke der vagy dar, továbbá a torol ige gyöke: tor; innen egészben véve is rokon torzs szóval.
A görögbe pl. a TAUR szó - (Minótaurosz (ógörögül: Μῑνώταυρος) - szkíta-hun eredetű. TŐR, TÚR, TOROL, TAROL, DÚL, DÚR, TÜLÖK régiesen TÜRK, TÜRÖK szavainkhoz van köze, nevezetesen a bika szarvaihoz.
tülök – ‘szarv’; ‘kürt’. Származéka: tülköl. A szócsalád korábbi türk, türköl formái alapján lehet gondolni, hogy a kürt, illetve kürtöl hangátvetéses formáiról van szó. Ennek csak az mond ellent, hogy a ~ és a tülköl esetében a ‘szarv’, illetve ‘szarvval öklel’ jelentések évszázadokkal korábbiak a hangadással kapcsolatosaknál, a kürtnek pedig nem ismeretes ‘szarv’ jelentése.
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/t-F4015/tulok-F42E8/
Némi változattal (l helyett r): türök, melytől erednek különösen: türköl és türkölődzik.
https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/t-6E0A8/tulok-6F79D/
----
Alátámasztja e vélekedést, hogy egy szogd forrásban a hsziungnukat xwn (khun) névvel illették.
A masszagetai, maszkut stb. név olykor szerepel a róluk szóló hírekben. Az európai ászikon ellenben megragadt az alán, illetve szarmata elnevezés. Az ászik közép-ázsiai uradalmait az i. sz. 350. év táján a hunoknak is nevezett törökök egyik csoportja szállta meg, s az ászik betagozódtak a hun szövetség kötelékébe, azaz a török népek közé. Az ászik Közép-Ázsia lakói voltak. Három törzsüket ismerjük: ászik, aorszok és rhoxolánok. Az aorszok neve perzsa királyi sziklafeliratokon Sakâ tigraxaudâ, azaz hegyes fövegű szakák.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Masszag%C3%A9t%C3%A1k
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81szik
