Index Fórum

Carnuntum 2021.02.06		0 0 301
"Ez tök jó meg érdekes de min is változtat?" http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157325362&t=9111571 "Felhívom figyelmedet, hogy én egyáltalán nem kötöttem össze eddig a finn "Turku" városnevet a magyar hasonló, vagy azonos nevű településnevekkel. Valaki felvetette én pedig utánajártam, mert tényleg érdekes. Mint ahogyan az is, hogy a szlávok is átvették. Ennyi és nem több, amit gondolok róla." http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157324307&t=9111571 ---------------- Most már egy kicsit többet is gondolhatunk, akár, hiszen a "szláv" t(o)rg-ból nehezebben lesz TURKU, mint a szkíta-hun (magyar) "torok" szóból, amely a folyó torkolatra értendő. Párhuzam: Terek* A Kaszpi-tengerbe ömlő folyó a Szovjetunióban. Az orosz Térek átvétele. Ennek valószínű forrása a balk. Terk, amely a balk. terk gyors, sebes, heves melléknévből keletkezhetett. (KISS 1980) < Te + -rek. A földrajzi nevekben az adataink között a Terek mellett terka, tirka, těrke, tarka, tarkă, turku változatok (CZEGLÉDI 2010) fordulnak elő, amelyek összetartoznak etimológiailag, jelentésükben hordozzák a kis patak, a torok, nyílás, sőt a gyors, sebes, heves jelentést is. A névnek alapul szolgáló szót azonban mindig csak nagy körültekintéssel lehet megtalálni, miközben számos körülményt kell figyelembe venni. Előfordulnak önállóan valamint összetételben elő- és utótagként. A szláv nyelvekbe szkíta-hun szubsztrátum nyelvekből került. A Turku a kikötőváros a nevében hordozza a folyótorkolat jelentést. A városnak nem szolgálhatott alapul a finn turku piac, vásártér vagy a mai orosz torg kereskedés, kereskedelem szó. Meg kell jegyezni, hogy ezek az alakok etimológiailag összetartoznak a magy. tenger232 szóval és megfelelőivel. Ez utóbbi nem a hatalmas víztömeg miatt jelöli a nagy vizet, hanem a hullámzása révén. A búzatenger elnevezés is innen van, hiszen amikor fúj a szél, hullámzik a gabona mint a víz, pontosabban, mint a tenger. Valójában kétféle ív, a lefelé mélyülő és ennek a fordítottja, a felfelé irányuló ív váltakozásából áll a hullámzás. Olyan, mint két donga, amelyeket ha egymásnak szembe állítva elcsúsztatunk, jelöljük a hullámot, ugyanakkor szembe állítva keletkezik a kör, helyesebben a gömb. Ilyen dongákból készül a hordó is. A szkíták szerint a víz hengerülve folyik, úgy is mondhatnánk, hogy tekerülve, csakhogy ez a változat nem használatos. Így érthető, hogy a szavunk szerepelhet a kis patak, a nagyobb folyó és a tenger, sőt tó nevében egyaránt. A jelentéstani értelmezésnek a hangtani és az alaktani is megfelel: donga + donga = dongadonga. Ennek alakváltozata a tenge + r, a te + rka stb. Ez azt is jelenti, hogy a második donga szókezdő d-je az r-rel van összefüggésben, amelynek az a magyarázata, hogy a d és az r az eredeti t különböző irányú változásainak az eredménye. Ugyanakkor az is látható, hogy a szó szerkezete visszaadja a hullám, a henger, a hordó stb. szerkezetét is. Czeglédi Katalin A magyar őstörténet és a nyelv Nyelvészeti őstörténeti tanulmányok --- "TÖR"* annyit tesz magyarul, hogy előre, vagy felfele kitűnni, vagy erővel hatni. Törekedni, (előre) törni. Tur szavunk pedig azóta némi jelentésmódosuláson ment át, erre bizonyíték a rengeteg "túr" szavunkat magába foglaló földrajzi nevünk. A korabeli magyar szóalak: Turk - a jelentése pedig így adható vissza: törő, erővel nyomuló, mélyen bevágódó, terjedő - pont ilyen egy hadsereg (sereg/sűrű,sürög) Bizonyíték: Túr folyó neve: A folyó földtörténeti eredete mellett fontos ismernünk a Túr, mint víznév eredetét is. Először az 1100-as években jelenik meg írásban, Túristvándi településnél. Ekkor még nem egy folyót, hanem magát a települést jelöli. Ebből joggal következtethetünk arra, hogy ebben az időszakban már Túr néven emlegették a vízfolyást. Ha magát a szót elemezzük, akkor jóval ősibb névi gyököket fedezhetünk fel. A túr, tur alapját a t gyök képezi, ami rengeteg esetben földrajzi vonatkozású szavak alaphangja. Ez egyfajta távolságot, terjedést, távolodást fejez ki. Ezek a gyökök ma is használt földrajzi nevekben (Túrmező, Tura, Turány, Turc stb.) egyfajta nyomulást, bevágódást, terjedést jelenthetnek. Így Túr folyóvízi értelemben mélyen bevágódott, magaspartos vízfolyást jelent. (Faragó Imre, 2017.) EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR A Túr folyó térképezettségi és turisztikai vizsgálata, SZAKDOLGOZAT, FÖLDTUDOMÁNYI ALAPSZAK, TÉRKÉPÉSZ ÉS GEOINFORMATIKUS SZAKIRÁNY Készítette: Takács Márton Témavezető: Faragó Imre, tanszéki mérnök, ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Budapest, 2019 https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwjuho7OtdHuAhUvpIsKHREhAa44FBAWMAJ6BAgEEAI&url=http%3A%2F%2Flazarus.elte.hu%2Fhun%2Fdigkonyv%2Fszakdolg%2F2019-bsc%2Ftakacs_marton.pdf&usg=AOvVaw2alRqKQ61eUkhJ9kN8fJbt ----- Folyó folyik patag pattog ér- ered tenger - teng-leng tó - toporog (áll)