http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157314960&t=9111571
"Ezt a visszatérő turku dolgot olvasva nem tudok nem Turku városára gondolni mindig :-)"
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157315487&t=9111571
"Reg megbeszelve. Szlav trg-bol."
----------------------
Normann ‘piactér’ a svéd Segels torget-től a cseh Uhelný trh-ön át az illír Trieste-ig
http://real.mtak.hu/84085/
Földvári, Sándor (2006) Normann ‘piactér’ a svéd Segels torget-től a cseh Uhelný trh-ön át az illír Trieste-ig. In: Régészet, történelem, nyelvészet : A 75 éves Erdélyi István köszöntése. Őstörténeti füzetek (5). Magyar Tudomány a Világban Alapítvány, Göd, pp. 73-77. ISBN 963 210 3890
Egyetlen etimológia is lehetérdekes önmagában, és a nyehtudomány körein kívül is, ha további régészeti és/vagy történethrdományi kérdésekhez kapcsolódik. I|yen az alább vizsgált szó is, amelyh ez néhány gondolatot háttérkénitd ézzünk fel. A normannok szervezlék meg a szláv gazdasági kapcsolatokat' sőt egyre kevésbék ritizált véleménys zerint a keleti szláv államokat is. Mint ismeretes,a kazár Sarkel erőd a normann befolyás megállítására épült, és az arabok, valamintabizánciak egyaránt kereskedelmi kapcsolatban álltak a normannokka l(varégok)' [Dunlop,1954.]Ezek a kapcsolatok aközelebbi Bizánc eseténi nkább rablások elszenvedéséta' távolabbi arabok esetébena z árucserétj elentették.V onatkozik ez a konszolidált normannokat jelentő korai keleti-szláv államalakulatokra is. Akárhogyan' a kereskedésnek a színtere szláv eredetii *trg ,piactér,, ame|y az északi germánban keletről nyugatra terjedt,a mint a normannok egyre konszolidáltabbak lettek. Mivel meggyőződéstink, hogy a finnségi nyelvekben már korábban megvolt, mint a norilánnokéban, feltessák, hogy a finnségiek korábban kereskedtek (volna) a
szlávokkal, ám inkább a baltiakkal. Hiszen sok balti szó került az indoeurópai balti nyelvekből a finnségi : balti-finn nyelvekbe még a szlávok színre lépte előtt. Ézt feldolgozta wlhelm Thomsen dán nyelvű monográfiája a balti. finnségik ölcsöniésekről már a 19. század végén[|T. homsen, 1890.] Akárhogy is, a sió baltiból és/vagys zlávból került át az északig ermri'rrbas, eredetileg is
az árucsere színteréjte lentette. Alátámasztj a ezt, hogy megvan az albánban és az előcljének (legdáúbis szubsztrátumának) tekintett illírben, amint erre utal Trieszt i||ir neve: Tergeste. Minthogy a baltiak elterjedése a kései ókorban nagyobb volt, akár ők ls átvehették a szlávokkal együtt a balkáni előfordulású szót. Mind.' felveti a korai római császárkorban a Kárpát-medence alatt és felett ill. benne előforduló népek nyelvi érintkezéseinekv izsgálatát, amit a közvetlen források hiánya tesz bonyolulttá. Tekintsük a részleteketN. emcsak a szlávban, északi germánban, illetve baltiban' sőt; a finnugor balti-finn nyelvekben találjuk meg a *torg, trg gyökót (éspedig legtöbbször 'piac(tér)' jelentéssel), hanem az illírben, albrlrrban és a románban is. Nincs meg ugyanakkor a többi (nyugatiéskeleti) germrínban.Tekintsük egybibliai hely fordításait, melyek nágyjából a normann kalandozások idején ill. röviddel utána keletkeztek.
Lukács 7:32. szövegének fordításai. _ Közép-svéd: The őro lijke vijd barn som sittia pd Torget.Iz|andi Börnum theim em their lijkar sem a Torget og hropar _ je|entése:s imiles sunt pueribus in foro. Ugyanennek a keleti germán' azaz gót fordítása: Galeikai sit barnam thaim in garansai sitandam. fJunius' 1670.] Némely hipotézisek a *torg, trg getmán eredetéről tehát nem állják meg a helyüket [Hesselmarrn], mert ellenkezó esetben a gót szövegben annak kora és keletkezése miatt ezze| a szóva| kellett volna találkoznunk. Ám a gótban 'forum' jelentésben egyértelmu en garunsa haszrrálatos[ lásd Junius |670. gót nagyszótáÍáti,l letve Schrader.| 90|:523- 524.] Tekintsük az északi germánt. Megvan a svédben: Sergels torget Stockholm óvárosának ltítere, illetve a norvégban torg, a dánban torv, az izlandiban/ org:'square, place,m arketp lace'.[ Hellquist,1 953:1205.M] inden idézetl szerző megegyezik abban, hogy a torg a keleti szlávból eredeztethető,
majd K_>Ny irányban terjedt azon germán nyelvekben, ahol megvan. [Hellquist 1957:1205-06, Falk Torp, 1910: 1275.] Amint Falk Torp etimológiai szótára megjegyzi, ''über Schweden'', azaz az iz|andiba szerinte egyértelműen a svédből került át. Ergo már az északi germiín nyelvek önállóságának idején. Lássuk a baltikumi nyelveket. Jelesül a finnségieket' Megtalálható a *torg gyökér a ftnn Turku városnévben, illetve a fent idézett Lukács-hely Agricola-féle fordításában: lasten''. iotca turulla istuvat' : sedentibus in foro . Az észtben turg, a |ivben lorg [Schrader, 1901:524.], |||etvet erg alak is [SKES, Y:,|425'] ' ez fontos.A líveke gyütté lteka lettekkel, és amint éppen a SKES, azaz a finn etimológiai nagyszótár (Suomen Kielen Etymo|oginen Sanakida) állítja, hogy a |iv terg a Lettből kölcsönzött!! A finnségi torg tehát nem lehet olyan régi kölcsönszó, hogy a finnségi nyelvi egység koráig menne vissza, Sőt. A keleti szláv magán}rangzók története pedig azt mutatja, hogy a rövid u hangok előbb jelentek meg' mint a rövid o hangok (többes indokolt, mert több magánhangzó reprezentárrsai)' Etgo az észt turg, illetve a yót turku, hasonlóan a ftnn Turku korábbi kölcsönzés' mint az északi germán alakok a rövid o.val: torg, tol.v, Sergels torg, A finnségiek tehát hamarabb kerültek kereskedelmi kapcsolatokba a szlávoklal, mint az északi germánok. A szláv területen közismert a szó elterjedtsége' market, market place' jelentésben, mint ovocny trh és Llhelny trh Prágában az óvárosi terek , elnevezései.
Bár ismerjük az északi germánok fej lett kereskedelmi kultúráját; ne feledjük ugyanakkor, hogy a kereskedés és a rablás nem kÍilönült el (erősebb partnerrel szemben kereskedők, gyenge partnerrel szemben rablók), illetve, hogy a normirnn kereskedelmi kapcsolatok akkor virágzottak fel, amikor szláv területen konszolidálódva, bizánciakkal' kazárokkal és arabokkal is élénken kereskedtek. A balti (indoeurópai) nyelvekben a korábbi alak van meg, ám ez hangtörténeti okokból egyaránÍ lebet a korábbi szoros balti-sz|áv együttélése redményeé s/vagya szlávoktól történt kölcsönzés, mivel rövid u alakokat találunk. Az előbbi véleményenv an a legtekintélyesebbF asmer-féle etimológiai szótár [Fasmer, l98ó: l987-IV.82.] Erdekes, a liwán nyelvészet jelenlegi akadémikus feje Algirdas Sabalauskas elfeledkezik a Liwíín furgus ma is élő alakról, a litván szókészletről írt monográfiájában: Lietuviu kalbos leksika, jóllehet ugyanott szerepeltetia 'piactérj.e lentésűö sszetételt:t urgaviete: 'market place'. Sabalauskas, 1990-287 .l
Nézzük a balkáni problémát. Elképzelhető, hogy balkáni eredetv a torg. Lásd albán tregí ,market p|ace,, tregítar ,trader, tradesman' amelyek kapcsolatba hozhatók az illir terga'market place' és Tergeste városnév 'name of the town Trieste' szavakkal. [Meyer, 1 89l :436' Russu, 19ó9.] Az világos' hogy a szláv torg NEM lehet kölcsönzés a török nyelvekből, amint Fasmer is cáfolólag szól a korábbi török eredet elméleteiről, ám Fasmer nem ad semmilyen pozitív variációt a torg eredetére H. a balkáni, illír előfordulásokat tekintünk, a török erdet elesik, már csak az illírek időskálán elfoglalt intervalluma miatt is. Vannak más balti-szláv-balkáni izoglosszák is, me|yek hasonlóak. Például liwán daina ,song, - román doina ,id', és némely szláv nyelvészekh ivatkomak a szolidabb román szerzőkre, akiknél lehetnénekb altibalkáni izoglosszák, ám én ezekben a munkákban többet nem találtam. [Rosetti, 1962; Russu, 1989.] Tekinthetjük hasonlóan a balti - i||k közós torgot, jelesül |itván turgus, |ett turgus, másrészről a romián tórg (reduká|t hang olvasandó az á he|yén||), tirg, l||ir Tergeste, aholis -esle képző [Devoto, l938:45, Krahe, l938:2t.].
Ebben az esetben a román Tárg folytatása lehetne valamely balkáni formának. [Russu, 1969:254.] CSAKHoGY, a szó hangalakjara is tekintettel, azok véleményé otsztom, akik szerint a román tirg (például az ismert városnév Tírgu Mures) kölcsönszó |ehet az egyházi szlávból, minthogy a rövid, de veláris í a tírgu-bane zt |átsz1ka |átámaszÍaniE. rgo, a torg, terg egy közös balti _ balkáni izoglossza, amint a daina doina. Ekkor az illir szó és a szláv közös eredetre megy vissza és a litván turgus is eredeti balti szó, illetve ősi balti - szláv - illyr, és nem a szlávból vett kölcsönszó - viszont a finnségi és a normann példák a szlávból kölcsönzöttek. Valamint, a balti -balkáni *t(o)rg később került a sz|ávba, hogyha igaza van Fasmernek, aki nem ismeri el az ősszlávban való meglétét. Hogy miért, azt nem indokolja.
A magunk részéről azonban azt sem zárjuk ki, hogy az íllírbe jövevényszóként került (de honnan?), majd ez folyatódott az albánban, és akkor nem kell a titokzatos balkáni-ősszláv izoglosszákat szaporítanunk' A kérdést mind a balkáni népekre, mind a steppe nyugati Szélére vonatkozó és a későókori forrásokat alaposan vizsgáló kutatás adhat választ.
Számunkra izgalmasabb, hogyha korai balti és szláv közös szóról beszélhettünk, akkor ez kerülhetett a normannokhoz akkor, amikor a baltiakat hódították meg _ és Novgorod kereskedői már vitték magukkal az északi germánná lett jövevényszót' Mivel a harcos normannok a baltiakat kímélték_ ott ugyanis már korábban ők voltak, mielőtt a keleti szlávokat leigázták volna.
Mivel a Baltikum térsége kiválóan alkalmas a kereskedelmi kapcsolatokra, vagy itt, vagy a novgorodi kereskedőtelepek idején vették át az északi germánok a szláv szót. Ne feledjiik, hogy a baltikumi népeke elterjedése korábban nagyobb volt, és egyik balti törzs, a golindek elterjedésti erülete egészena Kárpátokig húzódott. Nincsenek tehát kizárva közveten érintkezéseük a balkáni népekkel,m inthogy a kettő közötti Kárpát-medence szintén kiváló terepe volt az árucserének, igy azon,,Platz,, elnevezésének, ahová az árukat pedig le kellett rakni. Még ha csak egy talpalatnyi helyre tesszük is, az is egy darab tér. Sőt, a zsákmányt is le kell valahová pakolni és megszemlélni. Sajnos, itt és ekkor olyan népek nyelvét is vizsgálni kellene, akikről alig van írott forrás.
A szó további vizsgá|ata kívül esik ajelen tanulmány keretein.
