http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157309414&t=9111571
a türk népnév a türek 'törzsek' fogalomból jön, ó-törökül (türkül) a 'felmenők, leszármazás' és 'teremt' és 'születik'* gyökből, ill. fogalmakból.
*hun. tün (>> magy. tenni)
-----
tő rokon jelentésű a tű, tüske, tövis és a tönk, tőke (előbbiek hegyes, utóbbiak tompa jelentésű) szavunkkal. És még ide sorolandó a TŰZ szavunk is. Nem hiába kap valaki napszúrást, ha tűz a nap!
tünni: látszani jelentés... az "előtűnik"-nek tehát szemantikai köze van a "tő" szavunkhoz. Ebből (görbülést jelentő) "r" hanggal lesz törzs.
tő, törzsek, tősgyökeres... stb.
rokon gyök:
terjed, termet, termés, teremtés -
Még a növényi és állati leszármaztatás rendszere is ebből fakad nálunk. A katonai rendszer jelentésről nem is beszélve.
-----
v. tő, mint vékony hegyü, szurós szilárd növénysarj, honnan a tüvis v. tövis, tüske, és a hegyes szuró eszközt jelentő tű v. tő, tőr és tőrök fogalomban rokonok. Mennyiben pedig a tő a fák és némely más növényekben vastag zömök alakuvá növekszik, innen a tőke, törzs, törzsök, csög, csök, tuskó és ducz alaphangban és fogalomban szintén egyeznek vele. Ide tartozik a gyökér is, mely öszvetett szónak látszik a gyök és ér (vena) alkatrészekből, miszerint a gyök szabatosan véve anynyi volna mint tő v. csök, a gyökér pedig jelentené a tőből kinövő érforma rostos szálakat. Csagataj nyelven: tüb, pl. tag tübi hegy töve, oszmanli nyelven: dib. (Vámbéry).
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/t-6E0A8/to-1-6F1CB/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfNTVCRUMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJ0XHUwMTUxIn0
A törzs gyöke tör, melynek megfelel a derék régiesen darék főnév gyöke der vagy dar, továbbá a torol ige gyöke: tor; innen egészben véve is rokon torzs szóval. A zs eredetileg öszvehuzott ös-nek látszik, mintha volna törös; így huzódhattak öszve a morzsol, horzsol, porzsol, pörzsöl, dörzsöl igékben rejlő moros, horos, poros, pörös stb.elavult törzsek. Igy lett az őrös-ből örs. Egyébiránt törzs v. törzsök a mongolban darghi, és derekün; továbbá Budenz J. szerént a lapp torzsok am. vastag, és a finnlapp durššui am. a német „dick, plump.“
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/t-6E0A8/torzsok-6F4CA/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfNTVCRUMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJ0XHUwMGY2cnpzIn0#Lexikonok%5ECzuczor-T%C3%96RZS%C3%96K
Úgy tűnik, finnugristáink nem is tudják kihúzni a derekukat ebben a kérdésben és nem tűzhetnek ki magukra kitüntetést, hiszen nem tűnik fel jó színben, hogy nem jöttek még rá a tősgyökeres szkíta-hun-magyar erdetre! :)))))))
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/t-F4015/torzs-F4223/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfRjE0RDMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJ0XHUwMGY2cnpzIn0
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/t-F4015/tunik-F42EB/
