Metél szavunk kapcsolata a meddő szavunkkal.
Tehát a metsz szavunkkal is kapcsolatos. Így lesz érthető a mezsgye szavunk is, mint körül metszett föld... (ezt persze a gyakorlatban körüljárva mérték (metszették) ki, de nem a járásból ered a neve, hanem abból a "körbe menésből" amelyik egyben ki is vág területet, tehát metsz).
CzF.:
Meddő föld. Meddő évek. Ha ezen szónak eredeti jelentéseül az első pont alatti értelmet veszszük: úgy valószinüleg állíthatjuk, hogy gyöke a régi met, mely régente így egyszerüen is használtatott, pl. a Tatrosi codexben: elmetöttö (abscidit), kimettetik (excidetur), med (azaz medd) el (abscinde), med ki (succide); melyből metél, metsz stb. újabb szók is származnak; rokon a latin meto, német metzen, Metzger, Messer stb. szókhoz. Meddő tehát am. metető v. metetü, (a Nádor-codexben meddü), azaz metélt v. metszett. Minthogy pedig mind a hím, ha heréjét kimetszik, mind a nőstény, ha görgőjét kiveszik, faját szaporítani megszün, s terméketlenné leszen: innen jelent átv. értelemben terméketlent. Lehet egyszerü igenév is a régies met-ik igétől, melyből lett mető, s módosítva mettő, meddő. Eléjön a finnben is: myydin.
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/m-662E1/meddo-6689B/
Ezek szerint a mezsgye szavunk a metsz szavunk "mess" képzéséből alakult ki.
CzF.:
METSZ, (met-sz) áth. m. metsz-ětt, par. mess, htn. ~ni v. ~eni. Széles ért. valamely testen bizonyos éles eszközzel nyílást csinál, annak részeit egymástól elválasztja.
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/m-662E1/meddo-6689B/
CzF.:
Különös képzésüek: mess (metsz igéből), tessél (tetszik-ből), egyébiránt ezek az elavult met és tetik igékből értelmezhetők. Ide tartozik veszt (vesz-et), melyből régiesen lett veszes-s. „Csoda szeretet úgy szeretni életedet, hogy elveszessed.“ (Telegdi I. R. 752. l.)
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/j-61F93/j-2-61F96/
...
És egy plusz érv a szó metszéssel azaz messgyéléssel kapcsolatos eredetéhez.
A mezsgye szavunk és az árok, vagy töltésrendszerek fogalmának lehetséges összekapcsolása, hiszen a mezsgyéket úgy célszerű kialakítani, ha van valami természetes, vagy mesterséges védvonal. Mondjuk árok, vagy természetes folyómedrek.
"Homokterületeken (főleg Erdőtelek – Kál térségében) az árok szinte észrevétlenné válik, csak a mezsgyehatárt jelölő fasor (főleg akácliget) mutatja irányát. Indikátor fajok közül már csak szinte a Polygonatum latifolium, Campanula bononiensis marad meg, a nitrofita gyomok veszik át az uralmat."
"Stipacapillata), addig a déli területeken (Tiszához közelebbi területeken) is gazdag pusztai vegetáció maradhatott fenn a határmezsgyéken, töltésoldalakban,..."
„Hol az a táj szab az életnek teret,
Mit az Isten csak jókedvében teremt”
Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből
2003 – 2009
A kötetet szerkesztette:
Molnár Csaba – Molnár Zsolt – Varga Anna
