Éppen azért, mert a gagyi könnyebben megfogható, kellene talán a giccsel is foglalkoznunk. Szerintem igenis van közös bennük: olyan értékek látszatát keltik, amely az adott tárgyaknak nem sajátja, vagy nincsen rá "szükségük". A giccs a művészi érték látszatát kelti, a gagyi a minőségét. Ily módon nem a villanykapcsoló giccs, hanem a reklámja, amely túlzásba viszi az ömlengést - a villanykapcsoló ettől még lehet letisztult, szépen megtervezett -nincs "szüksége" arra, hogy túlzó jelzőkkel ruházzuk fel. Persze mint minden értékítéletben, itt is sok a szubjektív elem; számomra például a jelenlegi hi-fi divat - csupa fémes-ezüstös készülékház, futófények, csicsás kijelzők, ilyen-olyan tört-görbített-kiugró vonalak már-már a giccs érzetét kelti - én magam jobban szeretem az egysezű vonalú, elegáns készülékeket; különösen, hogy a kezelőszervek lényegében az elmúlt 10 (20?) évben alig-alig változtak.