Ha már filmek és hatásuk, nézzünk egy ontopikabb példát, párkapcsolati erőszak és a tömegfilmek kapcsolata.

 

Már régóta általános tendencia az amerikai tinivígjátékokban a következő szcenárió: a fiú megcsalja a lányt (vagy elég, ha csak azt hiszi a lány), és erre természetes reakció a

- felpofozás, tökönrúgás és egyéb fizikai bántalmazás (könnyű vagy súlyos testi sértés),

- számára fontos és/vagy nagy értékű vagyontárgy, pl. gyűjtemény vagy autó elpusztítása (garázdaság, rongálás, károkozás),

- annak kiplakátolása, hogy kicsi a pöcse, vagy nem áll fel neki, vagy ágyba vizel (nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás, jó hírnév megsértése).

Ezek mind BTK-s esetek, de a filmben csak röhög rajtuk a környezet és elismerően csettintenek, hogy de jól megadta annak a rohadéknak.

 

- Vajon milyen hatást váltanak ki ezek a filmek, amik szerint egy párkapcsolati hűtlenségre jogos válasz a különféle bántalmazások és bűncselekmények elkövetése?

- Vajon ebben az állítólagos nagy nőelnyomó patriarchátusban kijöhetne-e olyan vígjáték, ahol a félrelépő lányt verik meg, teszik tönkre az autóját vagy a hírnevét, és mindez viccesnek és pozitív példaként van bemutatva?

 

Ja, az utóbbival kapcsolatban: láttam egy filmet, ahol a férfi beszólt valami félig vicceset, félig sértőt a feleségének, mire az leütötte. Aztán, mikor tápászkodott felfelé, akkor már ott pátyolgatta, de közben azt mondta: 'Jaj, iszonyúan sajnálom. De meg ne próbáld visszaadni, mert hívom a rendőrséget.'