Valóban más volt Kise helyzete. Neki ott volt Hakuho, sőt Harumafuji és Kakuryu is. Igaz, az utóbbi két

mongol éppen az adott időszakban (a 2016. Haru és a 2017. Hatsu közötti 6 nagy torna időszakában -

egy-egy kivételtől, vagyis az akkor begyűjtött egy-egy Yusho-tól eltekintve) meglehetősen mérsékelt

színvonalon teljesített. Hakuho ebben az időszakban két Yusho-t vitt, és Kisenosato - beleértve a már

kinevezését követő 2017. Hatsu-t is - együttesen ugyancsak két Yushot szerzett. Így jött össze a hat.

 

Ebben az időszakban Kise az előbb jegyzett két tornagyőzelmen felül összesen, még négy Jun Yusho-t,

szerzett, ebből kettőt 13 - 2, másik kettőt 12 - 3 eredménnyel. Ez valóban egy imponáló eredménysor.

 

Az, hogy Kise-nek már ott volt Hakuiho, aki akkor valóban ereje és uralkodása teljében volt - ez is igaz.

Mindezzel együtt, Hakuho - nak 2007.- ben, amikor ő volt teljesen hasonló helyzetben (2006. Hatsu és

2006. Nagoya közötti négy torna alkalmával) három Jun Yusho és az utolsót követő Yusho megszerzése

után nem ítélték meg a kinevezést. Ráadásul, neki meg ott volt az ereje teljében versenyző Asashoryu.

Szóval, ez az utóbbi érv azért nem annyira átütő, mint a másik, ami abszolút mértékben akceptálható.

 

Ennél azonban fontosabbnak tartom, hogy - dacára annak, hogy a két mongol ezúttal is távol marad a

tornától, mindazonáltal akadnak (nem is kevesen), akik számára igazán van tétje az e tornán szerzett

eredménynek. Mindenek-előtt itt van Takakeisho, akinek váratlan és igen nagy ajándék, hogy nem kell

majd "átrágnia magát" az odavezető úton Hakoho-n, Kakuryu-n. Ráadásul az is kérdéses, hogy Shodai

és Asanoyama aktuális állapota alapján mit jelenthet a kis gömböcnek az ellenük vívandó párharcban.

Emellett utóbbi két Ozeki számára se mindegy, hogy milyen eredménnyel zárnak kado ban Ozekiként,

azaz mindkettejük számára a kachi koshi begyűjtése most kötelezően átugrandó magasságot jelent.

 

Terunofuji számára egészen más a tét. Egy ismételten szerzett kiemelkedő eredmény lényeges, fontos

állomás lehet a régi sérülése miatt elvesztegetett Ozeki-rang visszaszerzése felé vezető úton. A többi

Sanyaku-beli számára is nyilván akad épp elég reális tét a tornán, mint - ahogy a Maegashira -"rend"

két éllovasa se szeretné kihagyni a Yokozuna-k távolléte által kínált lehetőséget a Sanyaku-ba vissza-vezető emelkedő megmászása során. E tekintetben különösen a két éllovas (Hokutofuji és kiváltképp

Daieisho) helyzetét érzem biztatónak. Ők a jelenlegi összes Sanyaku-beli számára méltó ellenfélként

léphetnek dohyo-ra. Bárcsak igazam lenne. Ez esetben ugyanis adott a lehetőség egy jó, küzdelmes,

izgalmas tornára.