Neked is szia ! :-)

" Engem is elgondolkoztatott, hogy az úgynevezett többlet jogaimra vajon fel jogosít-e az, hogy Én férfi vagyok. Valószínűleg, ha nem az lennék, lehet, hogy zavarna. "

Tudod ... megettem már a kenyerem javát , tehát nem a fiatalság láncszaggató igazságérzete beszél belőlem . A távolabbi családomban ugyanazt láttam , amiről te írsz . Erről mindig is az volt a véleményem , hogy alapjáraton nem muszáj első/második helyezésnek lenni , ha ketten is elférnek a dobogón . Osztozni kell , ha társat találtunk . Ne azért legyek én a második helyezett , mert nekem nem lóg a lábam között semmi  ! De azt készséggel elismerem , hogy ha nem egyenlő (vagy legalább megközelítőleg egyenlő) felek kötik össze az életüket , akkor a dolgok természete szerint kialakul valamiféle elsőség . Különben élhetetlen lesz az életvitelük . Két döntésképtelen egyed elbukik .

Nekem is hagyományosan indult az életem , de hamar rá kellett jönnöm , hogy a nagyonférfi' férjem halogató típus . Nekem határozott céljaim voltak , amiben ő is osztozott , de olyan  "ejráérünkarramég" tempóban . Lakás/gyerekek/szakma ... ezt fiatalon kell kikaparni , nem 40 felett .

Aztán ... valahogy ... szinte automatikusan a kezembe került a gyeplő . Fordítva nekem is kényelmesebb lett volna , de csak egyikőnk lehetett kényelmes ahhoz , hogy kis családunk felett  "holnap is felkeljen a Nap" .