"mert a tetőszigetelésnél mindenhol az van írva, hogy kell a párazáró fólia a födém, és a szigetelés közé, hogy a szigetelésbe már ne is juthasson be a pára, mert ott lecsapódik, és tönkreteszi azt."

 

 

 

 Nincs mindenhol.  Tény hogy néha néha írogatnak ilyent is, de csak azért mert felületesen ismerik a témát.

 

 Először is párazárás nincs, csak pára fékezés . Mindig átjut bizonyos mennyiségű pára a födémen és a falakon is.

 Hol több hol kevesebb a födém és a fal szerkezetétől függően.  És ez a pára bizony lecsapódik.

 

 De  ! De előbb utóbb elpárolog a nedvesség.

 

 A baj mindig akkor van ha   ez a nedvesség nem tud elpárologni.

 

 Pl. ha a födémre a hőszigetelés fölé teszünk fóliát.

 És akkor a falakról.

 A csupasz falban is van  pára áramlás... tény hogy jelentéktelen, de van. Ez a pára még mielőtt a falon kívüli világba jutna néha... a hidegtől függően  lecsapódik már a falon belül is, de azért gyorsan elpárolog.

 Ha szigeteljük a falat, akkor pedig a hőszigetelésben, de onnan is elpárolog.

 

 Egy kivétel lehet. Ez az az un. szerelt hőszigetelésnél  okozhat problémát.

 A szerelt hőszigetelést ugyanis  kemény, jellemzően nem pára áteresztő réteggel védik. Pl. műpalával, fém lemezzel, máanyag burkolattal.

 A probléma itt is megoldva. A szigetelés és a burkoltat közé un.  szellőző csatornákat építenek. A csatornák függőlegesek  és alul  --felül nyitottak, tehát a   lecsapódó nedvesség száradással onnan is távozik. Ez már azért sem probléma    , mert mielőtt ezek a rendszerek elterjedtek volna, már korszerűtlenné váltak.

 Győzött a ragasztott és vékony vakolatos hőszigetelés.

 Itt is lecsapódik   valahol a szigetelésben, de  ... de elpárolog !!