Ha ez így van - akkor nem szabad Breitlinget venni, és kész. Egy fogyó-kopó alkatrészt nem cserélhetőre tervezni - nem tolerálható marketingstratégia.

Megjegyzem: műszakilag természetesen ez is megoldható. Egyébként nem tudom, hogy tényleg nem cserélhető-e? Jártak már ilyen órák a kezemben, tokcsövet nem kellett rajtuk cserélni (azt még a 80-as években készült Chronomatoknál is csak a nagyon leharcolt daraboknál szokott kelleni hébe-hóba, de a többségüknél még teljesen jó - tehát azt mondanám, hogy normál használatban 30-40 évet simán ki fognak bírni).

Amúgy meg, ha az óra viszonylag fiatal és megkímélt, akkor egy átlagos szerviznél a tokkal olyan sokat nem kell foglalkozni.Szét kell szedni, ki kell tisztítani (ez még csak nem is kronográf), ha nem kell csiszolgatni-polírozgatni (vagy az ügyfél nem igényli), akkor azzal kell foglalkozni, hogy műszakilag megfelelő állapotban legyen (tiszta, jól tömítő).

A szerkezet viszont rutinfeladat.

Itt is csak arra tudok már gondolni, hogy ezek nem is a hazai szerviz-árak, hanem nem is szervizelik az órákat, visszaküldik a gyártóhoz, aki kvázi teljes felújítást végez rajtuk, ha szükséges, ha nem, svájci árakon számlázva - aztán még erre rakódnak rá a közvetítői díjak meg a világbajnok ÁFA, stb...

Miközben egy hazai műhely teljesen azonos színvonalon el tudja végezni a munkát ötöd-tized áron.