Kalandos iskolai életem során, 1944-ben beirattak egy igazi tanyasi iskolába, ahol 1-6 osztály együtt volt és egy tanitóbácsi volt az egész iskola. Én külön ültem, mint "városi kisasszony" de amúgy volt elég rendetlenkedés az osztályban. A nádpálca suhogott nem egyszer, de senki nem sántult bele.

Máshol mindig tiszta lányiskolákba jártam és a maximális fenyítés a sarokban állás volt, vagy aki a leckét nem csinálta meg otthon, annak bent kellett maradni és kapott még néhány büntető feladatokat is.

Fiuktól viszont sokat hallottam a körmösről meg a barackról, mindenki túlélte.